A dolgozatban az érzelmek kategoriális és dimenzionális megközelítéseinek felhasználásával azt vizsgálom, hogy a Jaak Panksepp által leírt elsődleges érzelmi vonások (ANGER, FEAR, SADNESS, PLAYFULNESS, CARING, SEEKING) és az ezekből kialakított úgynevezett meta-vonások (pozitív/negatív érzelmek) milyen összefüggéseket mutatnak pozitív és negatív érzelmi dimenziókkal. Ismertetésre kerülnek egy magyar nyelven újonnan bevezetett kérdőív pszichometriai jellemzői. Konstruktum-validitás vizsgálat keretén belül a személyiség érzelmi alapjait képező Affektív Idegtudományi Személyiségskálák (ANPS) kérdőív pozitivitás és negativitás skáláit hasonlítottam össze a Pozitív és Negatív Affektivitás Skálák (PANAS) kérdőívének pozitivitás és negativitás skáláival. Hipotézisek: 1. az ANPS kérdőív pozitív és negatív skálái függetlenek, akárcsak a dimenzionális PANAS kérdőív két skálája; 2. a PANAS kérdőív negativitás pontszáma pozitívan korrelál az ANPS kérdőív negativitás pontszámával; 3. demográfiai jellemzők mentén (nem, életkor) különbség feltételezhető. A kutatásban 218 fő vett részt, aki kitöltötte az ANPS és a PANAS kérdőívek magyar adaptációját. Eredményeim alapján első hipotézisem részben teljesült, mert a PANAS skálái nem függetlenek, az ANPS skálái pedig függetlenek. Második hipotézisem teljesült, pozitív korreláció van a PANAS és az ANPS kérdőívek negativitás pontszámai között. Harmadik hipotézisem is megfelelt a feltételezésemnek, az idősebbekre jellemzőbb a pozitív érzelmi állapot, mint a fiatalabbakra; a nőkre jellemzőbb a negatív érzelmi állapot, mint a férfiakra. Az eredmények alapján megállapítható, hogy az ANPS kérdőív alkalmas pozitív és negatív érzelmek független dimenzióinak mérésére. Az életkor és nem tekintetében az eredmények jól illeszkednek a nemzetközi szakirodalomhoz.
Kulcsszavak: PANAS, Pozitív és Negatív Affektivitás Skálák, ANPS, Affektív Idegtudományi Személyiségskálák, pozitív érzelmek, negatív érzelmek
Bevezető
Kutatásomban vizsgálom az alapérzelem elméleten nyugvó Affektív Idegtudományi Személyiségskálák (továbbiakban ANPS) kérdőív pozitivitás és negativitás skáláját a dimenzionális elméleten alapuló Pozitív és Negatív Affektivitás Skálák (továbbiakban PANAS) kérdőív pozitivitás és negativitás skáláival összevetve. Érdekes megfigyelni a két ellentétes elmélet azonos gondolatmeneten alapuló hasonlóságait és különbségeit. Mindkét kérdőív célja az érzelmek feltárása és azok pozitív-negatív irányba való eltolódásának vizsgálata.
Az affektív szó az „affektusból” származik, ami a tágabb kifejezése az érzéseknek, érzelmeknek, hangulatoknak, motívumoknak (Lábadi, 2020a). A pozitív érzelmek kitágítják a figyelmi fókuszt, hatással vannak a kreatív gondolatokra és segítenek a környezet tágabb megismerésében. A negatív hangulat pedig az alaposabb információfeldolgozást segíti elő (Lábadi, 2020a). A pozitivitás eltolódás elmélet alapján egyre idősödve a kognitív feldolgozás során a pozitív ingerek felülmúlják a negatívakat, így az idősebbek a fiatalokhoz képest inkább a pozitív, mintsem a negatív információkra emlékeznek (Carstensen és Mikels, 2005).
1.1. Az érzelmek mérése pozitív és negatív dimenziók mentén a Pozitív és Negatív Affektivitás Skálák alapján
A tudomány kétféle módon közelít az érzelmekhez: egyik elmélet a dimenzionális megközelítés, a másik pedig az alapérzelem elmélet (vagy kategoriális elmélet).
A dimenzionális elmélet Wilhelm Wundt gondolatmenetét tükrözi. Képviselői még James Russell és Lisa Feldman Barett. A dimenzionális elmélet azt feltételezi, hogy az érzelmek néhány (jellemzően két) dimenzióként írhatóak le, amelyek nem élesen elhatárolt diszkrét kategóriák. Minden érzelemnek van egy kontinuuma. Például nem egyetlen boldogságállapot van, hanem egy adott dimenzió, ami általában az intenzitását (nyugodt, relaxált állapottól az extrém intenzitásig tart) és a valencia tartományát jelzi (negatívtól a pozitívig). A harmadik dimenzió kevéssé használt, ilyen lehet pl. a nyitottság, a dominancia vagy leginkább a kontroll (például a pánikot nem tudjuk kontrollálni). Ezen dimenziók alapján az érzelmeket egy körre lehet elhelyezni. A Russell féle kutatásban 1–7-ig terjedő skálán kell megítélni a dimenziók mentén a megadott érzelmeket. A kapott eredményekből létrejövő cirkuláris modell egyes érzelmek egymáshoz viszonyítását mutatja.
Ezen esetekben csak az érzésekről van szó, azok szubjektív aspektusairól, nem foglalkoznak kognitív, fiziológiai vagy viselkedéses háttérrel (Lábadi, 2020c). Az elméletalkotók szerint az alapérzelmek az evolúció eredménye helyett konstrukciók, melyeket inkább a társas lét, maga a társadalom és a szocializáció alakít (Barrett, 2003; Neimeyer, 1995; Russell, 1991 idézi Lábadi, 2020c). A Positive and Negative Affect Schedule, azaz PANAS kérdőív az alapérzelem koncepció helyett a dimenzionális megközelítésre épít. A megadott állításokat két dimenzió mentén kell megítélni (pozitív és negatív érzelmi dimenzió).
A pozitív és negatív érzelmi, valamint hangulati állapotok megfigyelésére számos vizsgálatot folytattak (Watson és Clark, 1984; Watson és mtsai, 1988; Watson és Pennebaker, 1989; Mackinnon és mtsai, 1999 idézi Gyollai, Simor, Köteles és Demetrovics 2011). Szükségessé vált ezeknek a mérésére egy érvényes és megbízható kérdőív megalkotása. Ezen kritériumoknak megfelel a PANAS kérdőív, mely elterjedt és gyakran használt tudományos körökben (Watson, Clark és Tellegen, 1988).
Ez a kérdőív 20 állítást tartalmaz, melyből 10 vonatkozik a pozitív és 10 a negatív vonásokra. A kísérleti személyek feladata, hogy értékeljék saját érzelmeik, érzéseik alapján ezen állításokat egy ötfokú Likert skálán. A Cronbach alfa magas értékei alapján megbízható a teszt (Watson, 1988). A kérdőívet az elmúlt években több nyelvre is lefordították, melyeknél a pszichometriai tulajdonságok szintén megfelelőek voltak (Thompson, 2007). A pozitív érzelmi vonás jelentőssé vált az egészségvédelmet és jóllétet kutató tanulmányok körében, míg a negatív érzelmi vonások a fizikai tünetek tükrében fontosak (Mackinnon és mtsai, 1999; Diener és mtsai, 2003; Rózsa, 2009 idézi Gyollai és mtsai, 2011). Azon személyek, akiknél a negatív affektivitás szintje alacsonyabb, kevésbé élnek át szenvedést és kisebb valószínűséggel ítélkeznek önmagukról negatívan (Watson és Clark, 1984; Pennebaker, 1995 idézi Gyollai és mtsai, 2011). A pozitív affektivitás skálán magasabb pontszámot elérő kísérleti személyekre jellemző az örömteli lelkiállapot és magasabb fokú szociabilitás (Pettit és Kline, 2001; Diener, Oishi és Lucas, 2003). A PANAS pozitív affektivitása jobban korrelál a depresszióval, mint a szorongással, míg a negatív affektivitás mindkettővel erősen korrelál (Crawford és Henry, 2004). A negatív és pozitív skálák két domináns és viszonylag független dimenziót képviselnek (Watson és Clark, 1984), melyek korrelációs együtthatói -0,2 és -0,3 között mozognak (Gyollai és mtsai, 2011). A pozitív affektivitás alacsony szintje nem egyenlő a negatív affektivitás magas szintjével. Összességében a PANAS kérdőíven végzett vizsgálatok nagy része a negatív és pozitív érzelmi skálákat két külön faktorként kezelik. (Watson és mtsai, 1988; Watson és Clark, 1994; Crawford és Henry, 2004).
Az eredeti, 20 tételes PANAS kérdőív nem mondható hosszúnak, mégis jobbnak látták lerövidíteni azt. Kercher 1992-ben megalkotta a rövidített verziót (Thompson, 2007). A kritikáknak és újabb statisztikai elemzéseknek köszönhetően azonban felismerték, hogy a rövidített változat felesleges elemeket tartalmaz és gyenge negatív összefüggések vannak a tényezők között. Ebből kifolyólag Thompson (2007) kifejlesztette a PANAS újabb rövidített változatát, amely egyértelmű tételeket tartalmaz. Kidolgozásához figyelembe vett kvalitatív és kvantitatív módszereket is. A Cronbach alfa mutató mindkét esetben (PANAS rövid pozitív és negatív érzelmi skála esetében is) 0,8 volt, ami jelöli a megbízhatóságát. Összességében tehát a Thompson által kifejlesztett PANAS kérdőív rövidített verziója (2007) megbízhatónak és érvényesnek bizonyult.
1.2. Az elsődleges érzelmi vonások az Affektív idegtudományi személyiségskálák mentén
Ahogy korábban már láttuk, az érzelmeknek kétféle megközelítése van: kategoriális és dimenzionális. Az alapérzelmek az evolúció termékei, melyeknek evolúciós hasznuk az volt, hogy a túlélést, az adaptációt szolgálták. Ezek biológiailag adottak, diszkrét kategóriaként kezeljük őket. Viszonylag kevés alapérzelem különíthető el (4-8/12 alapérzelmet szoktak meghatározni a kutatók). A négy fő alapérzelem a félelem, harag, szomorúság és a boldogság, melyek közül csupán egy fejez ki pozitív érzelmet (Lábadi, 2020c). Ezen érzelmeknél nincs átmenet, egyértelmű kategóriahatárok vannak (Etcoff és Magee, 1992 idézi Lábadi, 2020c). Az alapérzelem elmélet képviselői Paul Ekman, Rene Descartes és Silvan Tomkins. A faciális feedback hipotézis Darwin nevéhez köthető, mely szerint az arcon bekövetkező változások hatással vannak arra, hogy hogyan érez a személy (pl.: ha sokat mosolyog, akkor boldog lesz). Az alapérzelmek univerzálisak, kultúrafüggetlenek. Minden kultúrában azonosan fejezzük ki és ismerjük fel, tehát evolúciós örökségről beszélhetünk (Lábadi, 2020c).
A kategoriális elméletek egyik példája Jaak Panksepp nevéhez köthető, aki az affektív idegtudomány fogalmának megalkotója (Panksepp, 1992). Az affektív idegtudomány az érzelmek biológiai háttérfolyamatait vizsgálja egyészséges és klinikai populáción. Ez az interdiszciplináris terület magában foglalja az idegtudományt és a személyiség, érzelmek és hangulatok pszichológiai aspektusát, valamint képes többszintű elemzésre és tudja integráltan kezelni a molekuláris, a neurális és a viselkedéses eredményeket. Jelentős kutatási területei például az érzelmileg telített és semleges ingerek észlelése, kódolása és felidézése közötti különbségek feltárása, az érzelmek információfeldolgozásban betöltött szerepe és az érzelmi válaszkészségben megmutatkozó individuális különbségek és azok biológiai hátterének azonosítása. (Armony és Vuilleumier, 2013 idézi Deák, 2020). Módszertani diverzitása lehetőséget teremt a felmerülő kérdések sokszempontú megközelítésének vizsgálatára. Az affektív idegtudomány módszertani szempontból vizsgálható például klasszikus viselkedéses paradigmák mérőeszközeivel, szubjektív beszámolók elemzéseivel, perifériás folyamatok regisztrálásával és idegtudományi műszerekkel is.
Jaak Panksepp szerint az érzelmi rendszerek nagy jelentőséggel bírnak. Szembe ment korának ortodox behaviorista tanaival és az érzelmek jelentőségét hangsúlyozta (Panksepp, 2005). Bár ő már korábban megalkotta az „affektív tudatosság” fogalmát, az csak később, a 21. században kapott figyelmet a tudományban (Davis és Montag, 2018 idézi Deák, 2020). Panksepp elmélete alapján az ösztönös viselkedésért és az érzelmekért – melyek a túlélést szolgálják – a kéreg alatti területek felelnek. A kognitív idegtudománnyal szemben itt alulról felfelé történő, azaz bottom-up folyamatok vannak a középpontban. Panksepp véleménye szerint a pszichopatológiai állapotok az ősi rendszerek alapvető érzelmeinek egyensúlytalanságával hozhatók összefüggésbe, melyek a személyiségünk alapkövei. Az alapvető érzelmi rendszerek más-más kulturális kontextusban való vizsgálatával létrejönnek a kultúrközi affektív tudomány alapjai (Özkarar-Gradwohl, 2019 idézi Deák, 2020). Panksepp a kéreg alatti rendszerek által létrejött érzelmeket „elsődleges folyamatoknak” nevezi, melyet a
„másodlagos folyamatok”, mint a korai tapasztalatok és a tanulás alakítanak. A végleges formát pedig a „harmadlagos folyamatoknak” köszönhetően érik el, amelyek kérgi kognitív folyamatok (Panksepp, 1998).
Az elsődleges folyamatok, azaz szubkortikális érzelmi rendszerek (amelyek az emberi személyiségfejlődés alapját képezik) detektálására hozták létre 2003-ban az Affektív idegtudományi személyiség skálát (Affective Neuroscience Personyality Scales, azaz ANPS), amely a klinikusok és kísérleti szakemberek eszközeként szolgál (Davis, Panksepp és Normansell, 2003). Az ANPS által mért 6 (+ 1) érzelmi vonás (elsődleges folyamat) univerzális és a kultúra másodlagos folyamatként hat rá. Az ANPS egy személyiségmérő kérdőív, mely idegtudományi eredményeken alapul és adott érzelmi rendszereket mér (Deák, 2020).
Az ANPS kérdőív magyar verzióját Pécsen készítették (Deák és mtsai, előkészületben). Az EBSCO Discovery Service adatbázisában való keresés alapján 306 tanulmányból több szempont figyelembevételével szelektálták ki azokat, amelyeket végül alkalmaztak. A többlépcsős szelekció első fázisában kiválogatták azon találatokat, amelyek több adatbázisban is fellelhetőek voltak, így 222-re szűkült az Affective Neuroscince Personality Scales kifejezére való találatok száma. A következő áttekintés során 136-ra redukálták a kiválasztott tanulmányok körét. Tekintettel arra, hogy feltétlenül empirikus kutatásokkal szerettek volna foglalkozni, újabb 44 tanulmány került kizárásra. Elméleti tanulmányok, disszertációk, könyvek stb. kizárásával még 27-tel kevesebb lett a minta. Végül mindent összevetve 65 empirikus tanulmány maradt, ami a kritériumoknak megfelelt. Ezeket 2003 és 2019 között publikálták. A kiválasztott tanulmányokat négy csoportba sorolták. A validitási tanulmányok (24 db) csoportja különböző nyelvek változatainak elemzéseit foglalja magában. Ezen tanulmányok fókusza a cikkváltozatok megbízhatóságának és érvényességének vizsgálata. A második csoport a biológiai markerekre hivatkozó tanulmányok köre (13 db), melyek az ANPS mérés pontosságát kutatták a biológiai folyamatok tükrében (pl. cortizol esetében). A harmadik csoport a klinikai jellegű cikkeké (18 db), melyeknek az adatfelvételében patológiás betegek vettek részt (pl.: pszichiátriai betegek, vese transzplantáltak, stroke-on átesettek). A negyedik csoportba került az a 10 darab széleskörű alkalmazhatóságot igazoló publikáció, amely nem sorolható az előző három kategória egyikébe sem (Deák, 2020). Ilyen például az álomelemzés ANPS-el, kreativitás és ANPS kapcsolata, előadóművészekkel (pl.: színészekkel, balettosokkal, rendezőkkel) készült tanulmányok. A források feldolgozásánál pedig figyelembe vették, hogy milyen kontextusban alkalmazták az ANPS kérdőívet, annak melyik változatát használták (rövid vagy hosszú verzió és milyen nyelvű), mik voltak a résztvevők demográfiai adatai (pl. nem, kor, nemzetiség) és hogy a szerzők milyen eredményeket kaptak. Ezen kutatási eredmények adataiból a résztvevők számát, az átlagéletkorukat, a 6 (+1) skálán kapott átlagokat, valamint a skálák megbízhatósági mutatóit és a skálák közötti korrelációs együtthatókat használták (Deák, 2020).
1.3. Célkitűzés
Célom feltárni az Affektív idegtudományi személyiségskálák (ANPS) két skálájának összefüggéseit a Pozitív és Negatív Affektivitás skálával (PANAS) összevetve. A tanulmány jelentőségét meghatározza, hogy az első olyan magyar értekezés, mely összefoglalja és ismerteti a két kérdőív skáláinak kapcsolatát.
1.4.Hipotézis
H1: Hipotézisem, hogy a kategoriális ANPS kérdőív pozitív és negatív skálái függetlenek, akárcsak a dimenzionális PANAS kérdőív két skálája.
H2: Hipotézisem, hogy a PANAS kérdőív negativitás pontszáma pozitívan korrelál az ANPS kérdőív negativitás pontszámával.
H3: Hipotézisem, hogy van életkori különbség a pozitív érzelmi állapotban, mely az idősebb korosztálynál jellemzőbb, ők érnek el magasabb pontot a fiatalabbakhoz képest.
H4: Hipotézisem, hogy van nemi különbség a negatív érzelmi állapotban, mely a nőknél jellemzőbb, ők érnek el magasabb pontot a férfiakhoz képest.
2. Módszer
2.1. Résztvevők
Kutatásomban 218 nem beavatott személy vett részt: 60 férfi és 158 nő. A férfiak átlagéletkora M=28,0 (SD=10,87), a nőké 28,5 (SD=12,98). A kérdőívet online kitöltéses módszerrel vettem fel, a kitöltők a válaszadásért semmiféle jutalomban nem részesültek.
2.2. Vizsgálati eszközök
Kutatásomban mérőeszközként a PANAS és az ANPS kérdőívek magyar nyelvre adaptált verzióit használtam.
2.2.1 Pozitív és Negatív Affektivitás Skálák (PANAS)
Az eredeti PANAS kérdőívet Watson és társai fejlesztették ki 1988-ban. A PANAS kérdőívet magyar nyelvre Rózsa és Kő fordították le (Rózsa és mtsai, 2008 idézi Gyollai és mtsai, 2011). A Pozitív és Negatív Affektivitás Skálák kutatásába két csoportot vontak be. Az
egyik csoportot 1163 önkéntes egyetemi hallgató alkotta két magyar egyetemről (Eötvös Lóránd Tudományegyetem és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem). A hallgatók több mint fele férfi volt, átlagéletkoruk 20,61 év. A másik csoport olyan emberekből állt, akik különböző jellegű szomatikus problémáikkal keresték fel háziorvosukat. A 466 tagú, női többségű csoport átlagéletkora 44,76 év. A kitöltésekből származó eredményekből kimutatható, hogy a nők mind a PANAS pozitivitás, mind pedig a negativitás skáláján magasabb pontszámot értek el, mint a férfiak. Az egyetemi hallgatók a kérdőívet vagy helyben, az egyik órájukon vagy online töltötték ki anonim módon, a háziorvosukat felkereső személyek pedig a rendelő várótermében szintén névtelenül. A válaszadásért semmilyen nemű jutalomban nem részesültek a kitöltők (Gyollai és mtsai, 2011). A kérdőív 20 állításból áll, melyben10 pozitív és 10 negatív érzelmi állapotra kell választ adni. A kísérleti személyeknek 5 pontos Likert-skálán kell megítélniük, hogy hogyan éreznek az adott állítással kapcsolatban (Watson, 1988). A pozitív és negatív alskálák egymástól függetlenek (Gyollai és mtsai, 2011). A mérőeszköz pszichometriai tulajdonságai kiemelkedőek, a Cronbach alfa mutatók 0,85 és 0,9 között mozognak (Watson, 1988).
2.2.2 Affektív idegtudományi személyiségskálák (ANPS)
Az első, azaz az amerikai ANPS kérdőív 110 tételes volt, melyet Davis fejlesztett ki (Davis és mtsai, 2003). A mérőeszköz kidolgozása során fontos cél volt, hogy az idegtudomány és a mélylélektan számára egyaránt hasznos legyen. Az ANPS kérdőív hat elsődleges érzelmi vonást mér, valamint tartalmaz egy Spiritualitás skálát is. A hat érzelem két faktorba rendeződik: a JÁTÉKOSSÁG, a KERESÉS és a GONDOSKODÁS skálák alkotják az általános pozitív érzelmek csoportját, míg a FÉLELEM, a HARAG és a SZOMORÚSÁG skálákból az általános negatív érzelmek mértéke számolható ki (Deák, 2020). Nagybetűvel jelölik az elsődleges érzelmi folyamatokat (rendszereket), amelyeknek jól körülhatárolható agyi háttere van (Panksepp, 2007a idézi Davis és Panksepp, 2011).
A Brief ANPS (azaz BANPS) a kérdőív rövidített változata, ahol ötfokú Likert-skálán zajlik a válaszadás. Empirikus dolgozatomban a 2.4-es változat magyar verzióját használom. Az ANPS 2.4-es módosított változata 112 tételt tartalmaz, melyek közül 33 eltérő az első 110 tételes verzióhoz képest (Davis és Panksepp, 2011). A kísérleti személyeknek 1-4-ig terjedő skálán kellett megítélniük a válaszokat, ahol az 1-es azt jelentette, hogy egyáltalán nem ért egyet a személy, a 4-es pedig azt, hogy teljesen egyetért. Az ANPS kérdőívet több különböző nyelvre lefordították, melyek közül a magyar verziót Pécsen készítették és az eredeti szerzők engedélyével használják, a felmérést közel 800 fős magyar mintán végezték (Deák és mtsai,
előkészületben). Mind a 6 elsődleges érzelmi skálához 14-14 tétel tartozik, míg a spiritualitás skálához 12. Ezeken felül 16 plusz tétel is szerepel a kérdőívben. A dominanciához tartozik 7, a társas kívánatossághoz (azaz hazugság skálához) 6 és a szociális szorongáshoz 3 tétel. Ezek közöl mindegyik skála Cronbach alfája nagyobb, mint 0,7 (Deák, 2020). A kérdőív minden skálája tartalmaz megfordított tételeket, melyek a következők (Deák és mtsai, előkészületben):
• KERESÉS = 1 + 9 + 17 + 25 + 33 + 41 + 49 + 57 + 65 + 73 + 81 + 89 + 97 + 105.
• FÉLELEM= 2 + 10 + 18 + 26 + 34 + 42 + 50 + 58 + 66 + 74 + 82 + 90 + 98 + 106.
• GONDOSKODÁS= 3 + 11 + 19 + 27 + 35 + 43 + 51 + 59 + 67 + 75 + 83 + 91 +99 + 107.
• HARAG= 4 + 12 + 20 + 28 + 36 + 44 + 52 + 60 + 68 + 76 + 84 + 92 + 100 + 108.
• JÁTÉKOSSÁG= 5 + 13 + 21 + 29 + 37 + 45 + 53 + 61 + 69 + 77 + 85 + 93 + 101+ 109.
• SZOMORÚSÁG= 6 + 14 + 22 + 30 + 38 + 46 + 54 + 62 + 70 + 78 + 86 + 94 + 102+ 110.
• Spiritualitás= 7 + 15 + 23 + 31 + 39 + 47 + 55 + 63 + 71 + 79 + 87 + 95
A JÁTÉKOSSÁG faktor a komolysággal szemben magában foglalja a humort, szórakozást és a játékos helyzetekre való fogékonyságot. A KERESÉS faktor alatt a szerzők a kíváncsiságot, felfedezésből származó örömöt, a problémamegoldás igényét és az új tapasztalatok előtti pozitív várakozás érzését értették. A GONDOSKODÁS definíciójába tartozik a másokkal való törődés, a szükséget szenvedők iránti empátia és a betegek ápolása. A FÉLELEM skála tartalmazza például a szorongást, döntésképtelenséget, a feszültséget és az aggodalmat. A HARAG skála olyan viselkedéseket foglal magában, mint a forrófejűség, a frusztráció, ingerlékenység és haragtartó viselkedés. A SZOMORÚSÁG skála meghatározásához tartozik a magány megélése, a hiány érzése és a sírás gyakorisága. A Spiritualitás reprezentálja az emberiséggel és a teremtett világgal való egységet, az egyediség és az egyedüliség megélését, az élet értelmének keresését, valamint a belső béke és harmónia iránti igényt. Davis és munkatársai eredeti vizsgálatában két csoport vett részt: egyetemisták és álláskeresők (Davis és mtsai, 2003). A skálák megbízhatóságai közül a JÁTÉKOSSÁG és a KERESÉS volt a leggyengébb, melynek a Cronbach alfája kisebb volt, mint 0,7. A FÉLELEM, HARAG és Spiritualitás skálák megbízhatósági mutatója 0,8 feletti értéket mutat. Mind az egyetemi hallgatók, mind az álláskeresők csoportjának mérési eredményeiben kimutatható volt a nemek közötti különbség (Deák, 2020).
Összehasonlítva a csoportokat a pozitív skálákon közel azonos értéket értek el az álláskeresők és az egyetemisták, míg a negatív skálák esetében az álláskeresők alacsonyabb pontszámot értek el, mint az egyetemisták. Az egyetemisták csoportjából a férfiak átlaga alacsonyabb volt a JÁTÉKOSSÁG, a GONDOSKODÁS, a FÉLELEM a SZOMORÚSÁG és a Spiritualitás skálákon, és magasabb a KERESÉS és a HARAG skálákon, mint a nőké. Az álláskeresők csoportjából a férfiak átlaga alacsonyabb volt a GONDOSKODÁS, a KERESÉS, a FÉLELEM, a SZOMORÚSÁG és a Spiritualitás skálákon, és magasabb a HARAG és a JÁTÉKOSSÁG skálán, mint a nőké. Az ANPS skálái között mutatkozik együtt járás mutatkozik mindkét vizsgálati csoportban (Davis és mtsai, 2003). A JÁTÉKOSSÁG skála korrelál a KERESÉSSEL és a GONDOSKODÁSSAL. A GONDOSKODÁS a FÉLELEM és a SZOMORÚSÁG skálákkal gyenge pozitív korrelációt mutat. A negatív skálák is korrelálnak egymással. A Spiritualitás skála pozitívan korrelál a GONDOSKODÁSSAL és a KERESÉSSEL (Deák, 2020).
2.3. Vizsgálat menete
Mind a Pozitív és Negatív Affektivitás Skálák (PANAS), mind az Affektív idegtudományi személyiségskálák (ANPS) esetében online kitöltéssel és önkéntes formában a Gorilla kísérleti platformon keresztül (Anwyl-Irvine, Massonié, Flitton, Kirkham, Evershed, 2019) folyt a vizsgálat. 2020 októbertől 2021 januárig volt elérhető a kérdőív. A kutatásban résztvevők biztosítva voltak az adatok kezelésének anonimitása felől. A kitöltés kb. 12-15 percet vett igénybe.
3. Eredmények
A statisztikai analíziseket a Jamovi program 1.2.27. verziójával futtattam. A Pozitív és Negatív Affektivitás Skáláit (PANAS) korrelációval hasonlítottam össze egymással és az Affektív idegtudományi személyiségskálák (ANPS) két fő skálájával, valamint faktoraival és az ANPS pozitivitás és negativitás skáláit egymással. A PANAS negativitás skálája negatívan korrelál a PANAS pozitív skálájával és szintén közepes kapcsolat van közöttük (r=-0,442; p<0.001). Az ANPS pozitivitás skálája pozitívan korrelál a PANAS pozitivitással, közepes kapcsolat van közöttük (r=0,523; p<0,001) és negatívan korrelál a PANAS negativitás skálájával gyenge kapcsolattal (r=-0,267; p<0,001). Az ANPS negativitása negatívan korrelál a PANAS pozitivitással, közöttük gyenge a kapcsolat (r=-0,287; p<0,001) és közepes erősségű pozitív korrelációt mutat a PANAS negativitás skálájával (r=0,646; p<0,001). Az ANPS pozitív
és negatív skálái között nincs szignifikáns kapcsolat (r=-0,074; p=0,274). A PANAS pozitivitás skálája gyengén és pozitívan korrelál az életkorral (r=0,147; p<0,05), a PANAS negativitás skálája pedig gyengén és negatívan korrelál az életkorral (r=-0,167; p<0,05). Mind az ANPS negativitás skálája (r=-0,195; p<0,01), mind a pozitivitás skálája (r=-0,164; p<0,05) negatívan korrelál az életkorral.
A PANAS pozitivitás skálája az ANPS negativitás skálájának mindhárom faktorával negatívan korrelál és gyenge erősségű a kapcsolata: a FÉLELEM faktorral (r=-0,319; p<0,001), a HARAG faktorral (r=-0,178; p<0,01), és a SZOMORÚSÁG faktorral (r=-170; p<0,05). A PANAS negativitás skálája az ANPS negativitás skálájának mindhárom faktorával pozitívan korrelál és közepes erősségű a kapcsolata: a FÉLELEM faktorral (r=-0,625; p<0,001), a HARAG faktorral (r=0,413; p<0,001), és a SZOMORÚSÁG faktorral (r=-0,488; p<0,001). A PANAS pozitivitás skálája az ANPS pozitivitás skálájának mindhárom faktorával pozitívan korrelál és szignifikáns a kapcsolatuk: a KERESÉS faktorral közepes erősségű kapcsolatban van (r=0,568; p<0,001), a GONDOSKODÁS faktorral gyenge erősségű kapcsolatban van (r=0,331; p<0,001), és a JÁTÉKOSSÁG faktorral szintén gyenge kapcsolatban van (r=0,316; p<0,001). A PANAS negativitás skálája az ANPS pozitivitás skálájának két faktorával negatívan korrelál és gyenge erősségű a kapcsolata: a KERESÉS faktorral (r=-0,244; p<0,001) és a JÁTÉKOSSÁG faktorral (r=-0,256; p<0,001). A GONDOSKODÁS faktorral viszont nincs köztük kapcsolat (r=-0,101; p=0,135).
1. táblázat: PANAS és ANPS korrelációja
Megjegyzés. * p < .05, ** p < .01, *** p < .001
A nemek közötti eltérést Független-mintás T-próbával vizsgáltam. Az ANPS negativitás (t(216)=-3,414; p<0,001) skálájában van szignifikáns különbség a nemek között. A férfiak átlaga (M=106,2; SD=16,66), a nőké pedig (M=115,8; SD=19,30). Az ANPS negativitás skálájának SZOMORÚSÁG faktorában (t(216)=-4,50; p<0,001) is van különbség a férfiak és nők között. A férfiak átlaga (M=35,6; SD=7,07), a nőké pedig (M=40,1; SD=6,44). Van különbség a nemek között az ANPS negativitás skálájának FÉLELEM faktorában is (t(216)=- 2,845; p=0,005). A férfiak átlaga (M=36,3; SD=8,60), a nőké pedig (M=41,0; SD=9,06). Az ANPS pozitivitás skálájának faktoraiban is van különbség a férfiak és nők között. A GONDOSKODÁS faktorban (t(216)=-5,357; p<0,001) a férfiak átlaga (M=40,0; SD=6,58), a nőké pedig (M=44,9; SD=5,83). A KERESÉS faktorban (t(216)=-2,173; p<0,05) a férfiak átlaga (M=42,7; SD=6,62), a nőké pedig (M=44,8; SD=6,12). A JÁTÉKOSSÉG faktorban (t(216)=2,509; p<0,05) a férfiak átlaga (M=43,9; SD=6,37), a nőké pedig (M=41,1; SD=7,81). Valamint a Spiritualitás faktorban (t(216)=-3,804; p<0,001) is van különbség a férfiak és nők között. A férfiak átlaga (M=27,9; SD=5,85), a nőké pedig (M=31,7; SD=6,99).
2.táblázat: ANPS és PANAS skálák értéke a nem függvényében
3. táblázat: Férfiak és nők összehasonlítása ANPS és PANAS skáláiban
4. Megvitatás
Célkitűzésem vizsgálni az Affektív idegtudományi személyiségskálák (ANPS) pozitív és negatív skáláinak összefüggéseit a Pozitív és Negatív Affektivitás skálával (PANAS) összevetve.
Az első hipotézisem alapján a kategoriális ANPS kérdőív pozitív és negatív skálái függetlenek, akárcsak a dimenzionális PANAS kérdőív két skálája. Feltevésem részben beigazolódott. Eredményeim alapján az ANPS skálái függetlenek egymástól, nem mutatnak együtt járást, viszont a PANAS kérdőív pozitivitás és negativitás skálái nem függetlenek egymástól, tehát együtt járnak. Kutatásom ellentmond Watson és Clark (1984) eredményeinek, akik szerint az PANAS kérdőív két skálája önálló konstrukció, domináns és viszonylag független dimenziót képviselnek. Gyollaiék eredményét pedig megerősíti tanulmányom, akik együtt járást találtak a PANAS pozitivitás és negativitás skálái között, tehát szerintük sem független a két skála (Gyollai és mtsai, 2011).
A második hipotézisem szerint a PANAS kérdőív negativitás pontszáma pozitívan korrelál az ANPS kérdőív negativitás pontszámával. A kategoriális és a dimenzionális elmélet között összefüggést feltételeztem. Hipotézisemet igazolja, hogy az ANPS és PANAS kérdőívek pozitív és negatív skáláinak összehasonlítása alapján együtt járás van mind a pozitív, mind a negatív skálák között. Feltételezhető az is, hogy akinek a PANAS értékei a pozitivitás skálája felé tolódnak el, az a személy az ANPS pozitivitás skáláján is magas pontot fog elérni, illetve fordítva. Aki pedig a PANAS negativitás skálája felé orientálódik, az az egyén az ANPS negativitás skáláján magas pontot fog elérni. Tehát például akinek erős negatív érzései és hangulata van, az meg fog mutatkozni az ANPS és a PANAS kérdőívek eredményeiben egyaránt.
Harmadik hipotézisem alapján van életkori különbség a pozitív érzelmi állapotban, mely az idősebb korosztálynál jellemzőbb, ők érnek el magasabb pontot a fiatalabbakhoz képest. A PANAS pozitivitás skálájának az életkorral való pozitív korrelációja mutatja, hogy minél idősebb a kitöltő, annál pozitívabb érzései vannak. Valamint ez fordítva is látszik a PANAS negativitás skálájának az életkorral való negatív korrelációjából, amely alapján szintén kimutatható, hogy minél idősebb a személy, annál kevésbé negatívak az érzései. Hipotézisem beigazolódott és az eredmények alátámasztják Carstensen pozitivitás eltolódás elméletét, miszerint a korral előre haladva a kognitív feldolgozás során a pozitív ingerek a negatívak fölé kerekednek és az idősebbek a fiatalokhoz képest inkább a pozitív, mintsem a negatív információkra emlékeznek (Carstensen és Mikels, 2005). Czigler (2011) szintén foglalkozik az
öregedéssel együtt megjelenő „poztivitás hatással”. Tanulmánya alapján az idősebbek pozitívabban ítélnek meg adott eseményeket, mint a fiatalabbak, melyet saját kutatásom is alátámaszt (Czigler, 2011).
Az életkor mind a két ANPS skálával negatívan korrelál, amiből arra lehet következtetni, hogy minél idősebb valaki, annál alacsonyabb a pontja mind a pozitivitás, mind a negativitás főskálákon. Ennek a magyarázata nem egyértelmű, további kutatások kiindulópontját képezheti. Minél idősebb a kitöltő, annál alacsonyabb a FÉLELEM, A SZOMORÚSÁG és a JÁTÉKOSSÁG pontja. Ha csökken a félelem és a szomorúság, az közvetetten megerősíti a pozitivitás hatást. Fiatalon valószínűsíthető, hogy a személy többet szórakozik, ami később idősödve kevésbé kelti fel az egyén érdeklődését (ebbe beletartoznak a fizikai kontaktussal járó játékos helyzetek is, amik idősebb korban elmaradnak).
Negyedik hipotézisem szerint nemi különbség van a negatív érzelmi állapotban. A nőknél jellemzőbb a negatív érzelmi állapot, ők érnek el magasabb a pontszámot a férfiakhoz képest. Gyollai és mtsai (2011) tanulmánya alapján a nők PANAS negativitás pontszáma magasabb, mint a férfiaké. Davis és mtsai (2003) vizsgálatukban azt az eredményt kapták, hogy az mind az egyetemista, mind az álláskereső nők magasabb pontszámot értek el az ANPS negativitás skála SZOMORÚSÁG és FÉLELEM faktoraiban. Ezen értékeket saját kutatásommal is alá tudom támasztani. Eredményeim alapján a nők szignifikánsan magasabb pontot értek el a PANAS negativitás skáláján, az ANPS negativitás skáláján, illetve annak SZOMORÚSÁG és FÉLELEM faktoraiban. Ez alapján teljesül a hipotézisem, a nők magasabb pontja azt jelzi, hogy ők erőteljesebben és gyakrabban élnek meg negatív érzéseket, hangulatokat, valamint szomorúbbak és félősebbek, mint a férfiak.
4.1. Kutatási kitekintés
Az életkor az ANPS negativitás és pozitivitás skálájával is negatívan korrelál. Ebből az eredményből arra lehet következtetni, hogy idősödve, egyre alacsonyabb a pontja a kitöltőnek mindkét főskálán. Eredményeim magyarázata nem egyértelmű, ezért érdemes további kutatásokat folytatni ebben a témában.
Irodalom
Anwyl-Irvine, A.L., Massonié J., Flitton, A., Kirkham, N.Z. and Evershed, J.K. (2019). Gorilla in our midst: an online behavioural experiment builder. Behavior Research Methods. 1-20. Doi: https://doi.org/10.3758/s13428-019-01237-x
Carstensen, L. L., and Mikels, J. A. (2005). At the intersection of emotion and cognition: Aging and the positivity effect. Current directions in psychological science, 14(3), 117-121.
Crawford, J.R., Henry, J.D. (2004). The Positive and Negative Affect Schedule (PANAS): Construct validity, measurement properties and normative data in a large non-clinical sample. British Journal of Clinical Psychology, 43, 245-265.
Czigler I. (2011). Kellemes öregség. Pszichológia, 32(1), 3-17.
Davis, K. L., and Panksepp, J. (2011). The brain’s emotional foundations of human personality and the Affective Neuroscience Personality Scales. Neuroscience and Biobehavioral Reviews, 35(9), 1946–1958.
Davis, K. L., Panksepp, J., and Normansell, L. (2003). The affective neuroscience personality scales: Normative data and implications. Neuropsychoanalysis, 5(1), 57–69.
Deák A. (2020). Elsődleges Érzelmek Mérése Affektív Idegtudományi Megközelítésben: Módszertani Áttekintés. Magyar Pszichológiai Szemle, 75(3), 493-518.
Deák és mtsai (előkészületben). Az Affektív idegtudományi személyiség skálák magyar változata. Kézirat
Diener, E., Oishi, S., Lucas, R.E. (2003). Personality, culture and subjective well-being: emotional and cognitive evaluations of life. Annual Review of Psychology, 54, 403-425.
Gyollai, A., Simor, P., Köteles, F. and Demetrovics, Z. (2011). Psychometric properties of the Hungarian version of the original and the short form of the Positive and Negative Affect Schedule (PANAS). Neuropsychopharmacologia Hungarica, 13(2), 73-79.
Lábadi Beatrix (2020a). Az affektív pszichológia tárgya, szemlélete, előadás a Pécsi Tudományegyetem Pszichológia Intézetében. Affektív pszichológia kurzus keretében
Ferenczhalmy R. (2010). A szocializáció fogalma és folyamata, Énfejlődés és szocializáció előadás a PTE Pszichológia Intézetben. 2010. január.
Lábadi Beatrix (2020b). Kogníció és affektivitás, előadás a Pécsi Tudományegyetem Pszichológia Intézetében. Affektív pszichológia kurzus keretében
Lábadi Beatrix (2020c). Az érzelmek kifejezése és az alapérzelmek, előadás a Pécsi Tudományegyetem Pszichológia Intézetében. Affektív pszichológia kurzus keretében
Panksepp, J. (1992). A critical role for „affective neuroscience” in resolving what is basic about basic emotions. Psychological Review, 99(3), 554–560.
Panksepp, J. (1998). Affective Neuroscience: The Foundations of Human and Animal Emotions.
New York: Oxford University Press.
Panksepp, J. (2005). Affective consciousness: Core emotional feelings in animals and humans.
Consciousness and Cognition, 14(1), 30–80.
Pettit, J.W., Kline, J.P., Gencoz, T., Gencoz, F., Joiner, T.E. (2001). Are happy people healthier? The specific role of positive affect in predicting self-reported health symptoms. Journal of Research in Personality, 35(4), 521-536.
The jamovi project (2020). jamovi. (Version 1.2) [Computer Software]. Retrieved from https://www.jamovi.org.
Thompson, E.R. (2007). Development and validation of an internationally reliable short-form of the Positive and Negative Affect Schedule (PANAS). Journal of Cross-Cultural Psychology, 38(2), 227-242.
Watson, D. (1988). Intraindividual and interindividual analyses of positive and negative affect: Their relation to health complaints, perceived stress, and daily activities. Journal of personality and social psychology, 54(6), 1020-1030.
Watson, D. andcClark, L. A. (1984). Negative affectivity: the disposition to experience aversive emotional states. Psychological Bulletin, 96(3), 465-490.
Watson, D., Clark, L.A., Tellegen, A. (1988). Development and validation of brief measures of positive and negative affect: The PANAS scales. Journal of personality and social psychology, 54(6), 1063-1070.
5. Mellékletek
1. számú melléklet – ANPS
(1 = egyáltalán nem értek egyet 4 = teljesen egyetértek)
1. Bármilyen apró probléma vagy nehézség felkelti az érdeklődésemet.
2. Az emberek, akik jól ismernek engem, azt mondanák rólam, hogy aggodalmaskodó személy vagyok.
3. Gyakran erős szükségét érzem annak, hogy másokról gondoskodjam.
4. Ha frusztrált vagyok, általában dühbe gurulok.
5. Olyan ember vagyok, akit könnyű szórakoztatni és sokat nevet.
6. Gyakran vagyok szomorú.
7. A teremtett világgal való egység megélése segít abban, hogy több értelmet találjak az életemben.
8. Szeretem én meghozni a döntéseket egy csoportban.
9. Nem okoz sok örömöt a különleges eseményekre való várakozás.
10. Nem vagyok gyakran ideges vagy nyugtalan.
11. Nevetségesnek tartom azt, ahogyan néhány ember az állatkölykökkel viselkedik.
12. Soha senkire nem vagyok nagyon sokáig mérges.
13. A barátaim valószínűleg túl komoly emberként jellemeznének.
14. Úgy tűnik, rám nagyon csekély hatással van a személyes visszautasítás.
15. Az életem értelme nem abból az érzésből származik, hogy összeköttetésben állnék más élőlényekkel.
16. Időnként egy kicsit pletykálkodom.
17. Nagyon élvezem az új élményekre való várakozást.
18. Gyakran csak azután gondolok arra, hogy mit kellett volna tennem, miután a lehetőség már elszállt.
19. Szeretek gyerekekről gondoskodni.
20. A barátaim valószínűleg forrófejű emberként jellemeznének.
21. Úgy ismernek, mint akivel a munka szórakozás.
22. Gyakran érzem úgy, hogy sírni fogok.
23. A világ gyönyörűsége gyakran megérint spirituálisan.
24. Általában elkerülöm az olyan tevékenységeket, ahol a figyelem középpontjába kerülnék.
25. Általában nem vagyok túlságosan kíváncsi.
26. Nem jellemezném magam aggodalmaskodó emberként.
27. Egy beteg emberről való gondoskodás nagyon megterhelő lenne számomra.
28. Nem emlékszem olyanra, amikor annyira mérges lettem volna, hogy szívesen összetörtem volna valamit.
29. Általában nem élvezem a testi kontaktust igénylő mozgalmas játékokat.
30. Ritkán vagyok szomorú.
31. Ritkán hagyatkozom spirituális inspirációra fontos kihívás alkalmával.
32. Mindig igazat mondok.
33. A válasz keresése ugyanolyan élvezetes, mint rátalálni a megoldásra.
34. Gyakran nem tudok egyből elaludni, mert aggaszt valami.
35. Szeretek állatkölykök közelében lenni.
36. Ha mérges vagyok, gyakran káromkodni szeretnék.
37. Szeretek viccelődni mások társaságában.
38. Gyakran érzem magam magányosnak.
39. Megélni a kapcsolatot minden élővel számomra egy fontos forrása a belső inspirációnak.
40. Amikor játszom, a győzelem fontos számomra.
41. Általában kevés vágyakozást és várakozást érzek.
42. Nagyon kevés olyan dolog van az életemben, ami félelemmel tölt el.
43. Nem különösebben élvezem a gyerekek társaságát.
44. Ha frusztráció ér, ritkán önt el a méreg.
45. Nem kedvelem a bugyuta humort.
46. Soha nincs honvágyam.
47. Számomra a spiritualitás nem az elsődleges forrása a belső békének és harmóniának.
48. Néha úgy érzem, káromkodnom kell.
49. Majdnem olyan élvezetes számomra a cél megfogalmazása és a célért való küzdelem, mint elérni magát a célt.
50. Néha képtelen vagyok abbahagyni a problémáim feletti aggódást.
51. Szívemen viselem a kóbor állatok sorsát.
52. Ha valaki feldühít, hajlamos vagyok arra, hogy hosszú időn keresztül dühös legyek.
53. Az emberek, akik ismernek, azt mondanák rólam, hogy én egy mókát nagyon kedvelő személy vagyok.
54. Gyakran gondolok azokra az emberekre, akiket szerettem, és már nincsenek velem.
55. Spirituális témákról való elmélkedés gyakran félelemmel teli tisztelettel tölt el.
56. Azzal is elégedett lennék, hogy majdnem elértem a céljaim, annak ellenére, hogy mások jobban teljesítettek nálam.
57. Általában nem érdekel a problémák és fejtörők megoldása pusztán a megoldás kedvéért.
58. A barátaim azt mondanák, hogy nehezen lehet engem megrémíteni.
59. Általánosságban úgy vélem, hogy az állatok a lakásban több bajt okoznak, mint örömöt.
60. Az emberek, akik jól ismernek, azt mondanák rólam, hogy szinte sosem vagyok dühös.
61. Nem különösebben élvezem a viccelődést és az aranyköpésekkel való dobálózást.
62. Nem különösebben szomorít el, ha a barátaim vagy a családtagjaim közül valaki helyteleníti a viselkedésemet.
63. Az életcélom és az önmagamba vetett hitem nem a spirituális meggyőződésemből származik.
64. Sohasem játszottam beteget azért, hogy kiszálljak valahonnan.
65. Gyakran a kíváncsiságom hajt, hogy megtegyek dolgokat.
66. Gyakran aggódom a jövő miatt.
67. Sajnálom a hajléktalanokat.
68. Hajlamos vagyok ingerültté válni, ha valaki megpróbál megakadályozni abban, amit tenni akarok.
69. Nagyon bohókás vagyok.
70. Gyakran hajlamos vagyok arra gondolni, hogy elveszítem a szeretteimet.
71. Az érzés, hogy kapcsolatban állok az emberiség minden tagjával arra ösztönöz, hogy több etikus döntést hozzak.
72. Amikor játszom, nem bánom, ha veszítek.
73. Ritkán érzem szükségét annak, hogy kimozduljak és felfedezzek dolgokat.
74. Nagyon kevés olyan dolog van, ami nyugtalanít.
75. Nem szeretem azt érezni, hogy más embereknek szükségük van rám.
76. Ritkán vagyok annyira mérges, hogy meg akarnék ütni valakit.
77. Általában nem látom a humort azokban a dolgokban, amiket mások viccesnek tartanak.
78. Ritkán érzem úgy, hogy sírni fogok.
79. Az önmagam számára kitűzött célokat nem befolyásolja a spiritualitás.
80. Volt olyan idő az életemben, amikor féltem a sötétségtől.
81. Akármikor, ha új helyen vagyok, szeretem felfedezni a területet, hogy jobban érezzem magam a környezetemben.
82. Gyakran aggódom azon, hogy vajon a helyes döntést hozom-e meg.
83. Olyan ember vagyok, aki szereti megérinteni és megölelni az embereket.
84. Amikor a dolgok nem úgy alakulnak, ahogyan azt én elképzelem, néha úgy érzem, hogy kedvem lenne megütni vagy megrúgni valamit.
85. Mindenféle játékot kedvelek, még azokat is, amik testi kontaktussal járnak.
86. Gyakran lehangol, ha nem tudok a barátaimmal lenni.
87. Spirituális inspiráció segít abban, hogy átlépjem önmagam határait.
88. Nem vagyok elégedett, ha nem teljesítek jobban a társaimnál.
89. Nem az a fajta ember vagyok, aki szereti feltárni és megvizsgálni a problémákat.
90. Ritkán aggódom a jövőm miatt.
91. Nem különösebben akarom, hogy az emberek érzelmileg közel kerüljenek hozzám.
92. Szinte soha nem leszek valakire annyira mérges, hogy úgy érezzem, kiabálnom kell vele.
93. Nem sűrűn kérek meg másokat, hogy jöjjenek velem szórakozni.
94. Ritkán gondolok azokra az emberekre és kapcsolataimra, akiket és amiket már elveszítettem.
95. Minden élővel való kapcsolódás érzése nem befolyásolja a döntéseimet.
96. Sohasem hazudtam másoknak szánt szándékkal.
97. Gyakran érzem úgy, hogy nem létezik számomra lehetetlen.
98. Gyakran vagyok ideges, és nehézséget okoz számomra az ellazulás.
99. Olyan ember vagyok, aki mélyen át tudja érezni mások fájdalmát.
100. Néha az emberek apró furcsaságai az idegeimre mennek.
101. Számomra az élet a mókára való lehetőségek tárháza.
102. Az a fajta ember vagyok, aki erősen átéli a saját veszteségeiből fakadó fájdalmat.
103. Amikor egy projekten dolgozom, szeretem én irányítani a többieket.
104. A legsötétebb félelmeim közé tartozik, hogy megszégyenülök vagy bolondot csinálok magamból.
105. Nem vagyok egy túlságosan kíváncsi ember.
106. Soha nem okoz álmatlan éjszakákat a dolgok feletti aggódás.
107. Nem vagyok különösebben gyengéd ember.
108. Ha valaki bosszant, ritkán érzek késztetést arra, hogy csúnyán válaszoljak.
109. Nem igazán élvezetes számomra másokkal játszani.
110. Nem zaklatna fel, ha távol tölteném az ünnepeket a családomtól és a barátaimtól.
111. Nem fontos számomra arra törekedni, hogy jobb legyek a társaimnál.
112. A szégyentől való félelem gyakran megakadályoz abban, hogy beszéljek másokkal, vagy megtegyek dolgokat.
2. számú melléklet – PANAS
Az alábbiakban felsorolt szavak érzéseket, állapotokat írnak le. Kérem, karikázza be azt a számot, ami leginkább kifejezi, hogy jelen pillanatban hogyan érzi magát.
Pontozás:
Pozitív elemek: 1, 3, 5, 9, 10, 12, 14, 16, 17, 19
Negatív elemek: 2, 4, 6, 7, 8, 11, 13, 15, 18, 20