az interkulturalitástól a transzkulturális identitás felé
Milan Dunđerski halálának tizedik évfordulójára a Szenttamási Népkönyvtár az újvidéki Prometej Kiadóval közreműködve Pesnik je poput Prometeja – A költő akár Prométheusz címmel kétnyelvű kötetet jelentetett meg a költő válogatott verseiből, nevével pedig díjat alapított olyan középiskolások és egyetemisták számára, akik szerb vagy magyar nyelven írnak verseket.
A környezetünkben, sajnos, igencsak ritka, s éppen ezért jelentős interkulturális projektum komolyságát azon munkatársak adatai támasztják alá, akik kérésemre részt vettek annak realizálásában. A Milan Dunđerski válogatott verseit tartalmazó kétnyelvű kötetet dr. Horváth Futó Hargitával, az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének professzorával, a Milan Dunđerskinak ajánlott költészeti díj bíráló bizottsága egyik tagjával szerkesztettem. A kiadvány főszerkesztője mgr. Mirjana Grujić Stanić, az újvidéki Svetozar Marković Gimnázium szerb szakos professzora, aki, sajnos, már nincs az élők sorában. A kéziratot dr. Srđan Damnjanović, dr. Maja Rogač és dr. Andrić Edit recenzálták. A borítót Koller Renáta grafikus tervezte a Tisza folyót ábrázoló fénykép – mely a költő fia, Predrag Dunđerski felvétele – digitális átdolgozásával, a verseket és a könyvben olvasható szövegeket Kovács Jolánka író, díjazott műfordító ültette át magyar nyelvre. Dr. Horváth Futó Hargitán kívül a Milan Dunđerski Költészeti Díj bíráló bizottságának tagjai még dr. Utasi Csilla, az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének tanára és dr. Ana Stjelja irodalmár, műfordító, független tudományos kutató voltak.
Interkulturális vállalkozásunk – melybe hozzánk hasonlóan gondolkodókat is bevonunk idővel a volt Jugoszlávia területéről – legfőbb értéke abban van, hogy a transzkulturális identitás megteremtésére törekszik, hogy szembehelyezkedik az ifjúságnak totalizáló identitást hirdető narratívákkal és etnikai karámokba terelő kispolgári bezártsággal, ami teljességgel megegyezik Milan Dunđerski világnézetével. A költő ugyanis a múlt század kilencvenes éveinek elején sem konformista, sem opportunista nem volt, hanem mint társadalmilag felelős értelmiségi − demokratikus és pacifikus meggyőződésével összhangban − a polgári erőkhöz csatlakozott, melyek bátran és kritikusan lázadtak fel az autoritást gyakorló hatalom, a nemzetgyűlölet és a jugoszláv népek és nemzetiségek viszonyaiban jelentkező válság háborús módszerrel való megoldása ellen. Tudatában volt annak, hogy ezzel az autonóm alkotóművész elveit is védi, aki elutasítja az uralkodó gonoszság rendszerén belül folytatott dogmatikus, személytelen, bezárt, alattvalói életet . A műalkotás intellektuális autonómiájának és formai-esztétikai irodalmi értékeinek költészeti-alkotói érvényesülése Milan Dunđerski számára a meghatározott világrendszerben való elvhű kiállást is jelentette, hisz e világrendszer alapja az egyéni szabadság és a kreatív szellem nyitott lehetőségeinek tisztelete, s itt a kreatív szellem egyben az esszenciális társadalmi értéket és a hiteles műalkotás megteremtésének előfeltételét is jelenti. Mindezt figyelembe véve Milan Dunđerski a művészi és emberi önazonosságot tekintve is példaképe lehet a Jugoszlávia területén élő fiatal versíróknak, akik fontosnak tartják az autonóm alkotói individualitást, és nyíltan elutasítják a kollektív kulturálidentifikációs determináció, a represszió rájuk erőszakolt partikuláris formáit és a művészeti és művészeten kívüli hatalmak dominációját. A Milan Dunđerski Költészeti Díj bíráló bizottsága tehát nemcsak a művészeti-költészeti alkotások formális-esztétikai kvalitásait veszi figyelembe, hanem a szerző intellektuális-eszmei meggyőződését, ill. állásfoglalását is, amely az alapvető emberi értékekkel nem állhat szemben, illetve nem lehet saját maga abszurd negációja, sem az olvasóközönség korrumpálásának és degradációjának kifejezése.
Hosszútávú terveink közé tartozik Milan Dunđerski válogatott verseinek fordítása, a délszláv nyelveken írt díjazott versek lefordítása és rangos irodalmi folyóiratokban való megjelentetése. Mindez hozzájárul a műalkotás nyelvi-kommunikációs határainak átlépéséhez, új irodalomelméleti kutatásokhoz és értelmezésekhez, s ezáltal a transzkulturálisan szabad szellem nemzetfölötti közösségének fejlesztéséhez, kreatív ösztönzéséhez.
A tranzícióban lévő társadalmak tragikus valóságában az integritásért és méltóságért folyó nemzetközi, szolidáris harc, ill. a költészet művelői új nemzedékeinek szubjektivitása Jugoszlávia szellemi térségein belül az alternatív transzkulturális politika közös, önazonosító irányelvét és kivitelezőinek komplex stratégiai célját képviseli. Ez a kulturális közjavak párturalmú privatizációjával való kritikus ellenszegülést is magába foglalja, valamint szembeszegülést a nácizmus elemeivel megfertőzött, vidéki mitikus narratívák és gyakorlatok reneszánszával, melyek a pszeudodemokratikus társadalomban történelmi szimbiózisban élnek az imperialisztikus neoliberális dogmával, mint az egyetemes létezés értékelésének és igazolásának legfelsőbb kritériumával. Bár tudatában vagyunk annak, hogy a kitűzött programcélok a jelenlegi történelmi-politikai kontextusban nehezen valósíthatók meg, bátorságra ad okot, hogy a volt jugoszláv köztársaságokban egyre gyakrabban és egyre nagyobb számban hallhatók a miénkhez hasonló, a társadalomra hatást gyakorló, kritikus hangok, melyekkel együtt a transzkulturális és szociálisan igazságos eszmékért és értékekért folyó közös küzdelemben hozzájárulhatunk majd a másmilyen, jobb, ill. a mainál emberibb világ megteremtéséhez.
Fordította: Kovács Jolánka
Milan Dunđerski 1952-ben született egy szenttamási földműves családban. A gimnáziumot szülővárosában fejezte be, majd az újvidéki Bölcsészettudományi Kar jugoszláv irodalom szakán szerzett oklevelet. Első verseskötete, az Okovan rebrima (Bordákkal béklyózva) című 1973-ban jelent meg a Szerb Matica Első Könyv kiadványsorozatában, amely esélyt adott a fiatal, tehetséges kezdőknek, akikben jelentős művészi-alkotói potenciált ismertek fel, így ezek az első kötetek maradandó kulturális értékeknek számítottak. Az Indeksben publikált verseiért 1973-ban a Brankovo kolo Pečat varoši sremskokarlovačke (Karlóca város pecsétje) nevű rangos díjában részesült, amelyet az elismert egyetemista lap szerkesztősége évente osztott ki fiatal jugoszláv költőknek.
Milan Dunđerski 1973 és 1977 között munkatársa és szerkesztője volt az Ifjúsági Tribün szerb nyelvű szerkesztőségének, amely az ország egyik legprogresszívebb ifjúsági kulturális központjaként maga köré gyűjtötte a tehetséges, szabadelvű vajdasági alkotókat és jelentős értelmiségieket a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság minden köztársaságából és külföldről is. Dunđerski 1976–1984-ig tagja volt a Polja szerkesztőségének. Ezt a folyóiratot az Ifjúsági Tribün keretein belül adták ki.
Mrtva priroda (Csendélet) című, második verseskötete 1979-ben látott napvilágot. A következő évben Stražilovo díjat kapott. Harmadik verseskötetét, az Anatom senke (Az árnyék boncnoka) címűt 1986-ban jelentette meg. Zoran Đerić ugyanebben az évben közölte könyvismertetőjét a kötetről a Polja folyóiratban, állítva, hogy értékes irodalmi munkáról van szó: „Dunđerskinak eddig két kötete látott napvilágot. Az árnyék boncnoka a harmadik könyve, amellyel bebizonyította kétségbevonhatatlan költői értékeit, és megtalálta a helyét a fi atal szerb irodalom kontextusában.”
Negyedik verseskötetét, a Pluralia tantum ili Mesec iznad Tise (Pluralia tantum, avagy a Tisza fölötti Hold) címűt Dunđerski 2003-ban jelentette meg a Szenttamási Népkönyvtár gondozásában. A Vajdasági Íróegyesületben megtartott könyvbemutatón Petko Vojnić Purčar és Zoran M. Mandić irodalmárok beszéltek a kötetről. Zoran M. Mandić többek között a következőket mondta: „Milan Dunđerski költészete mély nyomot hagy a szerb irodalomban, annak immár legitim részévé vált.”
A legszebb szerelmes versért kijáró, a Lenka Dunđerski és Laza Kostić tiszteletére alapított Lenkin prsten (Lenka Gyűrűje) Irodalmi Díj ötletét Milan Dunđerski 2006-ban realizálta. Rövid és súlyos betegség után, 2007. december 10-én hunyt el.
Pesme 1973–2007 (Versek 1973–2007) című, a Vajdasági Írószövetség gondozásában megjelent posztumusz verseskötetét Jovan Zivlak szerkesztette Milan előzőleg megjelent verseiből és a kéziratos hagyatékban talált publikálatlan versekből, az Igre (Játékok) című befejezetlen kötetből. Első verseskötete megjelenésétől kezdve Milan munkásságát kompetens irodalmi kritika kísérte, elemezte, értelmezte ésnagyra értékelte. Hisszük, hogy a magyar-szerb kétnyelvű kötet megjelentetése, a Milan Dunđerski életművéből való válogatás és az irodalmi díj megalapítása lehetőséget teremt majd műveinek további befogadására és kreatív ösztönzést jelent a magyar és a szerb versírók és verskedvelők fiatal nemzedékének, ugyanakkor még szélesebb körben új irodalomelméleti kutatásokra és e jelentős életmű olvasására motiválja a költészet kedvelőit.