Kutatásom fő célja a zongoratanulás által létrejött pozitív hatások vizsgálata. Egy zavaros, rohanós időzónában
élünk, amelynek sajnos a gyermekek is áldozatai. Egyetemi tanulmányaim mellett lehetőséget kaptam zongorát
tanítani egy számomra teljesen új iskolarendszerben. Ekkor ismerkedtem meg a Waldorf-rendszerrel, és
felbuzdultam, hogy kutatást végezzek a tanítványaimmal, szüleikkel és tanító kollégáimmal, hogy milyen
észrevételeik lettek azokkal a gyermekekkel kapcsolatban, akik zongorázni tanulnak.
Kutatómunkámban röviden bemutatom a Waldorf iskolarendszer sajátosságait, és az általam kialakított
zongoraórák formáit, hiszen itt a hangszertanulás is másképpen zajlik, továbbá kitérek a Kovács-módszerre is.
Kulcsszavak: zongoratanulás, Waldorf, Kovács-módszer
Kutatásom célja feltárni a zenetanulás, zongoratanulás lehetséges pozitív és lélektani hatásait,
nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is. Az elméleti hatásokat online kérdőívek
segítségével mértem a szülők körében (n=15), a gyakorlati hatásokról pedig a gyermekek
észrevételeit kérdeztem ki személyesen (n=15) a Forrás Waldorf Általános Iskola, Gimnázium
és Alapfokú Művészeti Iskolában.
Az elemzés során kiderült, hogy mindkét oldalról érzékelték a gyermekek pozitív és
transzbehatásait, nemcsak a zongoratanulmányok területén, hanem más tantárgyakból is,
nyelvtanulásnál is segített a zene, illetve kézügyesség-, de a személyiségfejlődésben is. Tehát
a hangszertanulás során olyan képességek, személyiségjegyek fejlődnek, amelyek segítik a
gyermekek kibontakozását.
Bevezetés
„Művészet nélkül szinte lehetetlen harmonikusan fejlett embereket nevelni. Semmi sem nevel
olyan eredményesen erkölcsösségre, nem gazdagítja olyan mértékben a szellemi világot, mint
a művészet. Ezek közül is elsőrendűen a zene.” (Teöke Marianne) 1
A zenetanulás jótékony hatásának felfedezése nem újkeletű, már a korábbi
társadalmak is felismerték és elfogadták ezt. A hangszertanulás, akár a sport is,
extrakurrikuláris tevékenységnek számít, hiszen hatékony időbefektetést eredményeznek a
későbbiekben, már csak akkor is, ha a zenetanulás transzferhatásait vesszük figyelembe és
vizsgáljuk.
A zenetanulás művelése révén nő a gyermekek kulturális tőkéje, hiszen gyakrabban
látogatnak hangversenyeket, művészeti eseményeket, és ezzel együtt gyarapodik a
műveltségük is.
A hangszertanulás hosszú folyamat, több évnyi gyakorlást, fellépést, tapasztalatot
igényel.
A Waldorf iskolarendszerről
Azért választottam kutatásom terepéül a Waldorf iskolát, mert ők alternatív pedagógia
szerint tanulnak és egy szerteágazó művészeti iskolarendszerről beszélhetünk, ahol a
gyermekeknek több lehetőségük is van a művészeti kibontakozásra. A zene a kezdetektől
jelen van a gyerekek életében. A gyerekeket már kiskoruktól a Dalcroze-módszer szerint
nevelik a zenére a tanítók.
1 Teöke Marianne: A zongoratanításról (4. bővített kiadás)
A Dalcroze-módszer, vagyis az Euritmia egy külön tantárgyként van jelen, ahol a
gyerekek a testük mozgásával kapcsolják össze a zenét. Ezen az órán egy zongorapedagógus
zongorázik, tehát élő zenére ritmikus mozgást gyakorolnak a gyerekek. Ez nagyon jó fejlődési
lehetőség. A hangszertanulást megelőzi a ritmus gyakorlása, és ez a gyerekek zenei
fogékonyságát is javítja, továbbá az előadott muzsikáról egy képet alkothatnak az elméjükben.
Továbbá ez a tevékenység fejleszti a gyermekek stílusérzékét, hallását, a koncentrációt, a
mozgáskoordinációt, hiszen ők találják ki a mozdulatokat a ritmusra, figyelembe véve a
dinamikai és a tempóváltozásokat is. A testmozgás később is jelen van a zenetanulás során,
amikor az énekórai szolmizációt Kodály-módszer szerint kézjelekkel mutatják a tanulók.
Ezeknek a módszereknek köszönhető, hogy kialakul a testi és lelki képességek összhangja.
Zongoraoktatás a Waldorf iskolában
Amikor elkezdtem tanítani a Waldorf iskolában, egy zongoratanár kollégámtól
hallottam a „Kovács-módszerről”. Nagyon lelkesen mesélt róla, és arról, hogy milyen
hatékony a gyermekeknél. A zongoratanulás sok gyakorlást igényel, ezért a tanulóknál több
helyen is feszülés, izmok túlhajszolása, kimerültség tapasztalható.
“A zene életveszélyes foglalkozás, sok szépen indult pálya tört ketté a testi kondíció
elhanyagolása miatt.”- írta Robert Schumann zeneszerző, aki kortársai között elsőként
ismerte fel azt, hogy nagyon fontos a fizikai állapottal törődni, és gyakran ajánlotta: “Gyakran
járj a szabadban!”.
A Kovács-módszer Kovács Géza pedagógus találmánya, az általa összeállított
edzésprogram, amely segít regenerálni a szervezet túlterheltségét. Segít, hogy az izmok,
ízületek megfelelő fizikai állapotban legyenek a hangszeren játszás idejére. Fontos a
mozgáspihenés is. A zongorázáshoz elengedhetetlen a hajlékony, laza ízületek beállítása, a
fürge ujjak. A Kovács-módszer pont abban segít, hogy figyelemmel tudjuk kísérni a
növendékek fejlődését, ki tudjuk küszöbölni a tanulás közben jelentkező akadályokat
(helytelen, merev kéz-, testtartás, kézfüggetlenítési gondok…). A zongoraórákat színes
lufikkal vagy labdákkal kezdjük, amelyek hajlékonyabbá teszik a kézizmokat és egy kis
nyújtás is van benne. A zongoraóra közepén egy 4-5 perces kis hangszerpihenő sem
elvesztegetett idő, hiszen a koncentráltabb figyelemhez szükség van egy kis mozgásra, egy kis
karkörzésre.
A zongoraoktatásba bevezetett mozgáspihenők közül a következőket szoktam
alkalmazni:
– a könyök küldő felületével ütni a lufit felfelé
– a lufi pattogatás laza csuklóval lefele és felfelé
– különböző ujjrenddel lefelé pattogtatni a lufit.
Ezenkívül – amikor egy új dalt tanulunk – mindig először eljátszom a dalocskákat. Az
Euritmia óráknak köszönhetően a tanulók már különböző mozdulatokkal jelzik a ritmust és a
metrumot. Sok esetben eltapsolják a ritmust, és ha új zenei anyag van benne, akkor egy újabb
mozdulattal jelzik az új részt. 2
A zongoratanulás transzferhatásai
A zongoratanulás transzferhatásait a kérdőívben adott válaszok alapján közelítem meg.
Arról sokat hallani, hogy a zongoratanulás jó hatással van a matematikára, a nyelvek
tanulására, de érdekes tényeket olvastam a szülők által adott válaszok alapján is. A finomabb
2 Kép- https://www.pianodreamers.com/benefits-of-playing-piano/
zenei hallás a nyelvtanulásban segít, különösen érezhető ez a kiejtésekben. A matematikában
és történelemben egyértelműen a logikus gondolkodást segíti elő.
A memória és a koncentráció fejlődéséhez nagyban hozzájárul az, hogy a
zongoradarabokat meg kell tanulni fejből.
A zongorázás nélkülözhetetlen, hogy a gyerekek meghallgassák többször az általuk
tanult dalokat. Minél több előadásban hallgatják, annál több ötletet hallanak más előadók
által. Ezért a középhaladók már jobban elmélyülnek a zenehallgatásban.
Amikor a tanuló már komolyabb zongoradarabok eljátszására vágyik, ez számukra
komoly kihívást is jelent. Hiszen mindig a saját teljesítményüket meghaladó
zongoradarabokról van szó.
A szem és kéz koordinációja is egy külön kihívás: amíg a szem a kottát olvassa, a
vonalrendszer nehézségeivel küzd, addig a két kéz koordinációja vezényli a kezeket, hogy
mely hangok hol helyezkednek el és a kottát fizikailag ki tudják vetíteni a hangszeren.
A kézügyesség fejlesztése is egy nagyon fontos tényező, főleg a Waldorf
iskolarendszerben, ahol a gyerekek különböző kézügyességi programokban is részt vesznek.
Ilyenek a szobrászat, festészet, varrás, barkácsolás és más kézimunka feladatok. A szülők
elmondása szerint a Kovács-módszer, a zongorázáshoz szükséges helyes kéztartás, testtartás,
az ujjak rugalmassága is fejlesztette a gyermekek kézügyességét, a kézimunka feladatok
igényes kivitelezésében és a kézírás javításában is segítettek.
A zongoratanulás lélektani hatásai
„A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki
vérszegénységben él és hal.” – Kodály Zoltán
Több pszichológiai kutatás is kimutatta a zenének a gyerekek pszichikumára való
pozitív hatását. Az emberiség a különböző történelmi korok és gondolkodásmód ellenére
többször megtapasztalta a zene, a zenélés gyógyító, fejlesztő, nevelő hatását.
Takako Fuijoka orvosprofesszor egy kutatásnál így nyilatkozott: „A zene olyannyira jó
a gyerekek agyfejlődésének, hogy az oktatása kihagyhatatlan része kell, hogy legyen az
általános iskolát megelőző és az általános iskolai fejlesztésnek.” 3
Az tanulóknál észlelhető, hogy a zenei érzékenységre nagy hatással van a
hangszertanulás. A zongoratanulás a személyiségre is jól hat, a gyermekek empatikusabbak,
érzékenyebbek, elfogadóbbak, segítőkészek, és rendszerhez szokottabbak.
Az önbizalom javulása egy nagyon fontos dolog, hiszen ez meghatározó a gyermek
személyiségének kialakulásában is. Ide csatlakozik az is, hogy a hangversenyeken való
játszás, több tapasztalat magabiztosabbá teszi a gyerekeket, és a kiállás, a feladat teljesítése,
majd a sikerélmény tudatosan fokozza, jó irányba befolyásolja azt, hogy a gyerekek
megszokják, felelősek valamiért.
A zongoratanulás hatásairól kérdeztem gyerekeket, szülőket, tanítókat, a válaszokból a
következő összeáll0tás született:
„Mert megváltoztat, kevésbé vagyok mérges. Amióta zongorázok, azóta szünetekben
nem harcolok az osztálytársaimmal, hanem zenélek nekik.” – Noé, 4. osztályos tanuló
„Változást hozott az életembe, muzikálisabb lettem. Plusz képességet jelent. Jobban
megy, mint gondoltam.” – Milán, 7. osztály
„Harmadik évfolyam osztálytanítójaként megfigyeltem azokat a tanulókat, akik
zongorázni tanulnak. A fiúk tekintetében bátran írhatom le, hogy magatartásuk változott.
Szeretetteljes lényük átalakulóban van. Hirtelenségükön uralkodni tudnak. Udvariasabban
viselkednek.” – Krisztina, 3. osztályos osztálytanító
3 https://zongoraoktatasgyerekeknek.webnode.hu/zenetanulas-elonyei/
Arisztotelész úgy vélekedik: „Miként a testnevelés a testnek bizonyos minőséget ad, éppúgy a
zene is képes formálni a lelkületet, mert rá tud szoktatni bennünket az igazi örömre.” 4
A hangszer tanulásához nélkülözhetetlen az éneklés. Felmérésemben erre is kitértem, hiszen
már jómagam is észrevettem a szünetekben, hogy a gyerekek énekelnek. Éneklik egymás
dalait, amit éppen tanulnak zongorázni. (Ez főleg az alsó évfolyamoknál jellemző, ahol a
kezdők népdalokat, népdalfeldolgozásokat tanulnak zongorázni. A szülők is sokat
hivatkoznak arra, hogy a gyerekek otthon sokat énekelnek, dúdolgatnak. 5
Összegzés:
Kutatásomban arra voltam kíváncsi, hogy a szülők hogyan vélekednek, mit vettek
észre gyermekeik szokásain, amióta hangszeroktatásban részesülnek. Továbbá közismert tény,
hogy a művészeti nevelés révén a gyerekeknek fejlődik az érzelmi intelligenciájuk, valamint a
transzferhatások révén sok egyéb terület is fejleszthető. Észrevételem az volt, hogy az állami
iskolákkal szemben, a Waldorf iskolákban a gyerekek korábban találkoznak az elmélyültebb
zenével, és ezért korábban éreznek késztetést arra, hogy testtel-lélekkel részesei legyen egy
bizonyos zeneműnek. Az euritmia órák, a korai hangszertanulási lehetőség és a dolgozatban
felsorolt módszerek segítségével a gyerekek tényleg korábban kerülnek harmóniába a zenével
és a ritmussal.
A Waldorf iskolákban a tanulók kezdetben játékos módon ismerkednek meg a zenével
és a hangszeres játék alapjaival. Az euritmia órákon élőben is hallják a zongora szépen csengő
hangját, felfedezhetik a zongora működésében rejlő lehetőségeket, és megjön a kedvük a
későbbi hangszeres tanulmányokhoz.
A lélektani hatások mellett a zongoratanulásnak fizikai értelemben is sok pozitív
hatása van, mégpedig a kéz és az ujjak finommotorikus mozgása, az ujjak mozgékonysága, a
kezek elengedése, amelyek a művészeti ágakban: festészetben, rajzolásban, írásban,
szobrászatban, barkácsolásban, és még sporttevékenységeknél is meghozzák a pozitív hatást, s
ezáltal a sikerélményt. Tehát a zongoratanulás sikerélménye nem csak egy hibátlanul
eljátszott zongoradarab a pódiumon, hanem más művészeti és kézügyességi ágazatokban is
segítségként szolgál egy magasan produkált munka előállításában. .
Irodalomjegyzék
Könyvek, folyóiratok:
-Megyimóreczné Schmidt Ildikó: Zongora hangszeres tanításmódszertana jegyzet- Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar, Zeneművészeti
Intézet 2015
– Duffek Mihály: Zongora szakmódszertan személyes hangolásban…(Debreceni Egyetemi Kiadó, 2015)
– Bernáth László, Solymosi Katalin: Fejlődéslélektan olvasókönyv (Tertia Kiadó, 1997)
– Varró Margit: Zongoratanítás és zenei nevelés ( Editio Musica Budapest, 1989)
– Teöke Marianne: A zongoratanításról (4. bővített kiadás)
– Kádár Annamária: Mesepszichológia (Kulcslyuk Kiadó, 2012)
Internet címek [letöltve: 2022. 10. 15.]
https://varazsbetu.hu/beszelgessunk/tanulasfejlesztes_zongoraval/index.php
https://ppk.elte.hu/file/rez_lorant_dissz.pdf
https://www.parlando.hu/2013/2013-1/2013-1-12-Malina.htm
http://acta.bibl.u-szeged.hu/64643/1/tanulmanyok_a_tarsadalomrol_002_216-228.pdf
http://www.irisro.org/pedagogia2014januar/0312GombasJudit.pdf
http://www.parlando.hu/1962/1962-05-01_Zeneped.htm
4 https://zongoraoktatasgyerekeknek.webnode.hu/zenetanulas-elonyei/
5 Kép- https://www.pianodreamers.com/benefits-of-playing-piano/