A kutatás témája a 2024. november elsejei újvidéki tragédia által kiváltott megmozdulások során használt kifejezések kognitív nyelvészeti elemzése. Az elemzésre kerülő anyag az egyetemista-tüntetések alatt legsűrűbben feltűnő szlogenek és egyéb fogalmak. Az adatok a közösségi média platformjairól kerültek begyűjtésre. A dolgozat célja, hogy kognitív nyelvészeti szempontból figyelje meg a szövegeket és megállapítsa, milyen mértékben és milyen módon tartalmaznak metaforát, metonímiát és egyéb fogalmi eszközöket. Emellett hangsúlyt fektet az események és a tüntetéseken megjelenő szövegek, feliratok időrendi összefüggésére és fejlődésére.
Az elemzés célja, hogy rámutasson, milyen kognitív nyelvészeti mechanizmusokkal magyarázhatóak a vizsgált szlogenek és fogalmak jelentései. Tekintve, hogy a tüntetők csak átvitt értelemben, más jelenségekre utalva mondták ki a véleményüket a szlogeneken keresztül, erre a feladatra elsősorban metonímiát, valamint kisebb számban metaforákat használtak. Ezek a mechanizmusok lehetővé tették, hogy a tüntetők felhívják a figyelmet a kitartás és az összetartás fontosságára, valamint megjelennek az ellenállás, igazságszolgáltatás, elnyomás, és felelősségre vonás fogalmak is.
A dolgozat olyan szempontból jelentős, hogy megpróbálja kognitív nyelvészeti szempontból megközelíteni a jelenlegi intenzív politikai diskurzus alappilléreként szolgáló kifejezéseket.
Kulcsszavak: szerbiai tüntetések, szlogenek, kognitív nyelvészet, metonímia, metafora
1. BEVEZETŐ
2024 november elsején leszakadt az újvidéki vasútállomás előteteje és 16 személy veszítette életét a tragédiában. Az eset nem maradt következmények nélkül – az ország egész területén Szerbia történelmének eddigi legnagyobb tüntetéshulláma kezdődött el. Az egyetemisták és a polgárok célja az áldozatokra való emlékezés mellett leginkább az volt, hogy felhívják a figyelmet az igazságszolgáltatás fontosságára. A tüntetések folyamán többféleképpen is megmutatkozott a közösség ereje, a dolgozat pedig ennek egy fontos termését, a mozgalmat képviselő szlogeneket és kifejezéseket elemzi. Ezek a központi jelentőségű fogalmak más-más módon alakultak ki és különböző módon igyekeznek átadni a tüntetők üzenetét, a dolgozat pedig ezt hivatott elemezni. Emellett célja felmérni, hogy kognitív szempontból hogyan jöhettek létre az említett fogalmak, mit képviselnek és mi a funkciójuk a tüntetések keretén belül. Az elemzés kognitív nyelvészeti szempontból történt, mely egyszerre enged rálátást a kifejezések létrejöttére, azok jelentésének fejlődésére és a társadalom percepciójára.
2. ELMÉLETI KERET
2.1. KOGNITÍV NYELVÉSZET
A kognitív nyelvészet egy olyan interdiszciplináris nyelvészeti ág, mely a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején jelent meg George Lakoff (1987), Ronald Langacker (1987) és Leonard Talmy (2000) munkája mentén, és alapjául az a feltételezés szolgált, hogy a nyelv elengedhetetlen eszköze a megismerésnek. Egy általános feltételezés szerint a nyelv és a megismerés – vagyis a gondolkodás, két különböző mechanizmus, melyek szorosan összekapcsolva működnek. Ezzel ellentétben a kognitív nyelvészeti megközelítés lényege, hogy a nyelvet nem egy különálló entitásként látjuk, hanem a megismerés és gondolkodás elemeként van jelen az életünkben (Rao, 2021: 4). Mindez azt jelenti, hogy a hétköznapi életben használt fogalmi rendszerünk metaforikus természetű (Lakoff és Johnson 1980: 4). Ezek alapján azt a következetést vonhatjuk le, hogy a kognitív nyelvészet olyan fontos elemei, mint a fogalmi metafora és a metonímia sokkal többször jelennek meg a hétköznapi életben, mint ahogy azt elsőre gondolnánk.
2.2. FOGALMI METAFORA
A kognitív nyelvészetben, ahogyan ezt Kövecses és Benczes Kognitív nyelvészet című könyvében olvashatjuk (Kövecses és Benczes 2010: 80–81), a metafora egy fogalom értelmezése egy másik, az elsőhöz nem köthető fogalmon keresztül. Ez azt jelenti, hogy a metaforákban használt fogalmak két külön tartományból állnak: az első a konkrétabb, ez a forrástartomány, a második a céltartomány, mely elvontabb. Annak ellenére, hogy ezek a fogalmak különböző tartományokból származnak, mégis nagyon jelentős a tény, hogy valamilyen hasonlóságot vélünk felfedezni közöttük és ez által kapcsoljuk őket össze.
Az egyik talán legismertebb metafora az ÉLET UTAZÁS, mely esetén az élet a forrástartomány, az utazás pedig az elvontabb céltartomány. A két fogalom között húzott párhuzamot nem csak a két fogalom összehasonlítása alapján találjuk meg, hanem a hozzájuk tartozó fogalmi kereteket is vizsgálni kell, mivel a bennük található elemek közötti párhuzamokra épül maga az egész metafora. AZ ÉLET UTAZÁS metafora esetében Kövecses és Benczes a következő párhuzamokat adta példaként: az utazót az életet élő emberrel, az utazást az élet élésével, az úticélt az életben elérendő célokkal egyezteti meg. Máshogy fogalmazva, „a metafora a két fogalmi keret közötti megfelelések rendszere”. (Kövecses és Benczes 2010: 80).
2.3. FOGALMI METONÍMIA
A kognitív nyelvészet szabályai szerint a fogalmi metonímia egy olyan kognitív folyamat, melyben egy közvetítőfogalom mentális hozzáférést biztosít egy olyan célfogalomhoz, amely ugyanannak a fogalmi keretnek vagy tartománynak a része (Kövecses és Benczes 2010: 65). A közvetítőfogalom az, amelyen keresztül értelmezni tudjuk a kijelölt célfogalmat, tehát az előbbi áll az utóbbi helyett. Mindezek a fogalmak egyéb fogalmakkal együtt egy keretbe tartoznak. A helyzettől és a jelentéstől függően választják ki őket használatra a keretben található fogalmak közül. . Benczes és Kövecses (2010: 63-64) a KORMÁNYZÁS példáját említik. Ebbe a fogalmi keretbe több elem is tartozik, például a kormányfő, a kormánytagok, a kormányépületek, akár a város, ahol a kormány található. Ebből adódik, hogy politikai és diplomáciai kontextusokban hallhatjuk a következő mondatot: Belgrád elfogadta a törvényjavaslatot. Egyértelmű, hogy nem Belgrád város fogadta el a törvényjavaslatot, hanem az ország kormánya, mely az emlíltett városban székel. Ebben az esetben Belgrád a közvetítőfogalom és a végrehajtó hatalom, vagyis a kormány a célfogalom. Kövecses és Benczes ezt a metonímiát a következőképp fogalmazta meg: AZ INTÉZMÉNY HELYE AZ INTÉZMÉNY HELYETT. Ezek a fogalmak nem tudnának mentális hozzáférést biztosítani egymáshoz, ha nem állnának nagyon közel egymáshoz a fogalmi térben.
3. MÓDSZERTAN
Az elemzés alapjául a fogalmi metafora és a fogalmi metonímia elmélete szolgál. Összesen nyolc fogalmat, illetve szlogent vizsgáltam. Ezek a következők: ćaci, sendvičari, Pumpaj, Nećete nas gaziti, Dinstaj, Korupcija ubija, Mašinci protiv mašinerije, 16 minuta za 16 ugašenih života. Ez a nyolc fogalom/szlogen tartozik a legnépszerűbbek közé, valamint a legszélesebb spektrumban mutatják be a tüntetők üzeneteit. A fogalmak kiválasztása után a közösségi oldalakon fellelhető információk, valamint személyes tapasztalatok alapján felállítottam azok megjelenésének és evolúciójának történetét a tüntetések keretein belül. A kognitív nyelvészet fogalomtárát, pontosabban a fogalmi metafora és metonímia elméleteit használva elemeztem a jelentéskialakulásokat és -változásokat.
Mind a nyolc kiválasztásra került fogalom/szlogen esetén megtörtént a fogalmi metaforák és a fogalmi metonímiák mint kognitív nyelvészeti eszközök beazonosítása, azok elemzésével együtt. Ily módon betekintést nyerhetünk azokba a kognitív mechanizmusokba, melyeknek köszönhetően kialakultak a már régóta ismert kifejezések új jelentésváltozatai, valamint az új fogalmak üzenetei is. Ennek fényében két csoportra oszthatóak a vizsgált fogalmak: az egyik csoportba az összetartást és a harc fontosságát hangsúlyozó fogalmak tartoznak, míg a másikban a kormánypárt szavazóira használt kifejezések találhatóak. A jelen kutatás kvalitatív elemzésen alapszik.
4. A FOGALMAK ELEMZÉSE
4.1. A KORMÁNYPÁRTI SZAVAZÓKRA VONATKOZÓ FOGALMAK
4.1.1. ĆACI
A 2024 november elsején történt újvidéki tragédia egyik legfőbb következménye a felsőoktatási intézmények blokád alá helyezése lett. A megmozdulások először csak az egyetemek épületeire vonatkoztak, melyeket az egyetemisták fizikailag foglaltak el, majd nem sokkal később több középiskola is csatlakozott hozzájuk. Az újvidéki Jovan Jovanović Zmaj Gimnázium tanulói is hasonló módon cselekedtek, viszont az iskola vezetősége nem egyezett a döntésükkel, emiatt a diákok támadások kereszttüzében találták magukat.
Január 22-én az iskola falán megjelent a „ćaci u školu” felirat (ford.: ‘diákok az iskolába’), amely minden bizonnyal azt az üzenetet szerette volna átadni, hogy a diákoknak az iskolában a helyük (đaci u školu). A felirat készítője jelentős hibát vétett, mivel cirill betűket használva írta fel a mondandóját, azonban a cirill ábécé ћ és ђ betűjét összekeverte (amelyek a magyar ty és gy betűknek felelnek meg), így a ћаци szó került a falra а ђаци helyett. Ez amellett, hogy egyértelműen az elkövető írástudatlanságára utal, még külön ironikus amiatt is, mert kifejezetten a nacionalista beállítottságú kormánypárti szavazók támogatják előszeretettel a cirill ábécé használatát. Ebben az esetben azonban ez hibásan történt és a felirat végleges formája értelmetlen lett. Míg eleinte a ćaci csak az elkövető, valószínűleg kormánypárti aktivista helyesírását minősítette, ez később komoly jelentésváltozáson ment keresztül: az első nagyobb tüntetéseken már a kormánypárti egyetemisták gúnyneveként használták, majd az egész kormánypárti csoportra is kiterjedt.
A jelentésváltozás első fázisának a felirat megjelenését követő néhány nap számít, amikor a kormányellenes csoport elkezdett egy kezdetleges jelentést fűzni az újonnan megjelent szóhoz. Mivel a figyelmet legfőképp a felirat felírása vonta magára, nem pedig maga a felirat, ezt a CSELEKVÉS EREDMÉNYE A CSELEKVÉS HELYETT metonímiaként tudjuk konceptualizálni. Tekintve, hogy a rossz helyesírás ténye helyett magára a hibás feliratra fókuszál az értelmezés, ezt az A CSELEKVÉS MINŐSÉGE A CSELEKVÉS EREDMÉNYÉNEK A MINŐSÉGE HELYETT leképezés által értelmezzük. A hírek és az online diskurzus leginkább a felirat helytelenségéről szólt, mely egyértelműen negatív színben tüntette fel az elkövetőt. Az emberek elkezdték hozzákapcsolni a kormánypárt támogatóit és ezzel nemcsak egy emberre, hanem az egész csoportra vonatkozott a kritika, miszerint nem csak helytelenül továbbította a kormánypárt propagandáját, hanem az egyesek szerint a nemzet jelképeként szolgáló cirill ábécét használta. A feliratban megjelenő rossz helyesírás alapján az a következtetés jelenik meg, hogy magának a készítőnek igencsak hiányos a helyesírással kapcsolatos tudása és ezt a következtetést az A CSELEKVÉS A CSELEKVŐ TUDÁSA HELYETT metonímia teszi lehetővé. A cselekvő a következőképp került reflektorfénybe: mivel a kiléte ismeretlen, viszont a kormánypárti csoport egyik képviselőjeként követte el a graffiti felírását, ezzel a kormánypártot is minősítve, ennek nyomán feszült egymásnak a kormánypárti és a kormányellenes csoport. A feliraton keresztül kialakult egy értelmezés annak felírójáról, amely A CSELEKVÉS A CSELEKVŐ HELYETT metonímián alapul. Amikor a felirat írójának helyesírással kapcsolatos tudatlansága közvetetten a felíró alacsony értelmi szintjére asszociál, akkor A CSELEKVŐ TUDÁSA A CSELEKVŐ ÉRTELMI SZINTJE HELYETT metonimikus leképezésről van szó. A következtetési lánc azonban tovább halad, és ugyanígy az események következtében az elkövető személye és értelmi szintje a háttérbe szorul és a politikai hovatartozására kerül a fókusz, aminek szintén metonimikus alapja van, ugyanis A CSELEKVŐ ÉRTELMI SZINTJE A CSELEKVŐ POLITIKAI IDEOLÓGIÁJA HELYETT metonímia aktiválódik. Ezek a metonímiák mind a legelső fázisra vonatkoznak, amikor is a nyilvánosság ismerkedni kezdett a felirattal.
A második fontos fázis a jelentésváltozás alatt a ćaci feliratok megjelenése volt a tüntetéseken, melyek alatt több különböző kontextusban is megjelent ez a szó. A legelső tüntetés január végén történt Újvidéken, csak néhány nappal a felirat megjelenése után.
A GÚNYNÉV A CSOPORT HELYETT metonímia számít a legelső metonimikus jelentésváltozásnak, amikor is helyettesítették a kormánypárti aktivisták csoportját a ćaci kifejezéssel. A kormányellenes tüntetések folyamán a ćaci szó többek között a következő kontextusokban volt látható a különböző transzparenseken: Nije mama ćaci rodila (ford.: ’Nem szült anyu ćacit’), Nismo ćaci (ford.: ’Nem vagyunk ćacik’), Kada odgovorni budu u zatvoru, ćaci će se vratiti u školu, (ford.: ’Amikor a felelősök börtönbe kerülnek, a ćacik is visszamennek az iskolapadba’), Đaci nikad ćaci (ford.: ’Diák, soha nem ćaci’).
Ez számít a ćaci fogalom jelentésalakulásában a második fázisnak, amikor is a ćaci szó új jelentésváltozatban jelent meg mint csoportra vonatkozó kifejezés, így itt jelentésbővülés történt.
A január végi újvidéki tüntetést követően több hasonló jellegű demonstrációt is tartottak országszerte, így egyre többször jelent meg a ćaci kifejezés a transzparenseken, ezzel együtt pedig elkezdődött a harmadik fázis. Ennek hatására jelentésszűkülésre került sor – a fogalom kizárólag a kormánypárti egyetemistákra kezdett vonatkozni, nem pedig az egész kormánypárti csoportra –, és ezt a jelentésszűkülést AZ EGÉSZ CSOPORT AZ ALCSOPORT HELYETT metonímia megnyilvánulásaként értelmezhetjük, mivel ekkor a KORMÁNYPÁRTI CSOPORT közvetítőfogalomként szolgált a KORMÁNYPÁRTI EGYETEMISTÁK célfogalom mentális hozzáféréséhez. Ez azt jelenti, hogy a ćaci kifejezés, amely előtte még a kormánypárti csoport egészére vontakozott, elkezdett az alcsoportra vonatkozni (a kormánypárti egyetemistákra), és ez tulajdonképpen metonimikus logikája szempontjából az általánosabb AZ EGÉSZ A RÉSZ HELYETT metonimikus sémának felel meg. Ezen a ponton nem csak a csoportra vonatkozó értelmezés változott meg, hanem az értelmi szintre vonatkozó jelentés is átalakult valamelyest. Míg a megjelenését követő időszakban leginkább a felirat készítőjének értelmi szintjét minősítette, valamint ez az egész kormánypárti csoportra is vonatkozott, később a következő jelentésváltozás állt be a fent említett metonímiával összhangban: AZ EGÉSZ CSOPORT ÉRTELMI SZINTJE AZ ALCSOPORT ÉRTELMI SZINTJE HELYETT. Ezzel a metonimikus leképezéssel szűkült a csoport, melynek az értelmi szintjét minősíti a ćaci kifejezés, mert ahelyett, hogy az összes kormánypárti aktivistára vonatkozna, ez leszűkült csak a kormánypárti egyetemistákra. A harmadik fázisban tehát a másodikkal ellentétben szűkült a ćaci szó jelentése, viszont nem csak ebben a formában volt jelen. Miután kialakult a két külön csoportra vonatkozó jelentésváltozat, azok egyaránt használatba kerültek és egymás mellett voltak jelen a közhasználatban. Így tehát a harmadik fázisban, a jelentésszűkülés hatására megjelent jelentésváltozat nem szorította ki az előzőt, hanem vele együtt volt jelen.
A ćaci fogalom következő fázisának kezdete egy pontos eseményhez köthető. A kormányellenes tüntetésekre hamar érkezett reakció a kormánypárttól. Az RTS csatorna Takovska 10 című műsorának epizódjában megjelent Miloš Pavlović, mint a kormánypárti egyetemisták képviselője. Az álláspontjának ismertetése után a kormányellenes polgárok a közösségi csatornákon gyorsan új jelentést adtak a ćaci szónak – ezen a ponton már nem csak egy arctalan csoportra vonatkozott, hanem volt egy képviselője is, Miloš Pavlović, a főćaci.
Miloš Pavlović tévés szereplése volt az újabb jelentésváltozás katalizátora, mellyel megjelent az EGY SZEMÉLY AZ EGÉSZ CSOPORT HELYETT metonímia. Ettől a ponttól kezdve a legtöbben ahelyett, hogy Miloš Pavlovićként hivatkoztak volna az egyénre, inkább a ćaci elnevezést használták. Miloš Pavlović nevének említése alkalmával az egész ćaci-csoport kerül képbe, méghozzá egy újabb fontos metonimikus leképezés, A CSOPORT TAGJA A CSOPORT HELYETT metonímia mentén. Azonban ennek a fordítottja is igaz: a ćaci fogalom hallatán ekkor már Pavlovićra is asszociáltak sokan az egész kormánypárti egyetemistacsoport helyett, ez a jelenség pedig A CSOPORT A CSOPORT TAGJA HELYETT metonímiával írható le. Ez az asszociáció vezetett oda, hogy megjelent a glavni ćaci vagyis főćaci fogalom, mely Miloš Pavlovićra, mint a ćacik hierarchiájának legfelső fokán álló képviselőre vonatkozik.
A főćaci nem csak politikai vonatkozásban, hanem értelmi szintben és magatartásban is képviseli a többi csoporttagot. Ezáltal egyértelmű, hogy nem csak általános képviselőként van jelen az egyén, hanem az ő tulajdonságain és viselkedésén keresztül lehet tekinteni az általa képviselt csoportra, vagyis a kormánypárti aktivistákra. Miloš Pavlović viselkedése a tüntetések folyamán több alkalommal is visszatetsző és képmutató volt, sokak ezáltal az értelmi szintjét is megkérdőjelezték, ami képviselői funkciójából kifolyólag az általa képviselt csoport értelmi szintjére is következtetni engedett. Mindezt a A KÉPVISELŐ ÉRTELMI SZINTJE A CSOPORT ÉRTELMI SZINTJE HELYETT és A KÉPVISELŐ VISELKEDÉSE A CSOPORT VISELKEDÉSE HELYETT metonímiákkal tudjuk leképezni. Azzal, hogy a ćaci fogalom egy ilyen jelentést is kapott, egyértelművé vált, hogy maga a kifejezés igen pejoratív, nem csak amiatt, mert a kormánypárti egyetemistákra vonatkozik és a kormányellenes csoporttól kapták, hanem mert Miloš Pavlović képviseletével még negatívabb színben tünteti fel az eddig is stigmatizált csoportot.
Miloš Pavlović megjelenését követően egy új csoport bukkant fel: „a tanulni vágyó egyetemisták”. A kormánypárti egyetemisták a március 15-i belgrádi tüntetést megelőzően a belgrádi Pionír parkba sátrakat telepítettek azzal a céllal, hogy a kormányellenes egyetemistákhoz hasonló módon sztrájkkal és fizikai blokáddal próbálják meg elérni a céljaikat. A tüntetőkkel ellentétben, akik az újvidéki tragédiával kapcsolatos igazságszolgáltatásra fókuszáltak a követeléseikkel, a Pionír parkot elfoglaló csoport kizárólag egy dolgot szeretett volna: azt, hogy mihamarabb visszatérhessenek tanulmányaikhoz a közéleti és politikai problémák ellenére. Ennek a jelenségnek és az elfoglalt parknak adták a kormányellenes tüntetők a Ćacilend nevet, ami egy új fejezetet nyitott a ćaci fogalom történetében. Amint elfoglalásra került a Pionír park, a kormányellenes tüntetők nem sokáig emlegették a területet az eredeti nevén vagy eredeti funkciójában, mint a kormánypárti egyetemisták telephelye, hanem gyorsan megjelent a Ćacilend elnevezés. Ez a mozzanat a GÚNYNÉV A VALÓS NÉV HELYETT metonímiával értelmezhető. A Ćacilend elnevezés nagy népszerűségnek örvend, egészen annyira, hogy sok esetben már egyáltalán nem kerül használatra a Pionír park elnevezés, hanem kizárólag Ćacilendként emlegetik. A Ćacilend lakói egyértelműen a ćacik, vagyis a kormánypárti, tanulni vágyó egyetemisták. Az egyre növekvő feszültség odáig vezetett, hogy verbálisan ütköztek az egyetemistacsoportok és ennek következtében egyértelművé vált, hogy a GÚNYNÉV MÁS DEGRADÁLÓ JELZŐK HELYETT metonímia hatására a Ćacilend megrögzült a kormányellenes csoportok köreiben mint szitokszó.
Az ezt követő tüntetéseken egy újabb jelenség bukkant fel, a „Ko ne skače, taj je ćaci” (ford. ’Aki nem ugrál, az ,,ćaci”’), melynek lényege, hogy a tüntetők az említett mondatot skandálják, miközben ugrálnak. Míg eleinte csak a tüntetéseken volt jelen, később szinte bármilyen helyzetben bevetették: hazai és külföldi koncerteken, futballmeccseken és tömegközlekedésen is. Ezzel a szimbolikus cselekedettel a kormányellenes tüntetők elhatárolódnak a ćaciktól, így erősítve a kifejezés pejoratív, akár degradáló jellegét. Tulajdonképpen ez a jelenség is metonimikus logikát követ, amit a következő fogalmi metonímiapárral lehet megragadni: A SZIMBOLIKUS CSELEKEDET A NEMKÍVÁNT CSOPORTHOZ VALÓ TARTOZÁS ELUTASÍTÁSA HELYETT, illetve A SZIMBOLIKUS CSELEKEDET KIHAGYÁSA A NEMKÍVÁNT CSOPORTHOZ VALÓ TARTOZÁS HELYETT.
A ćaci kifejezés azonban nem csak organikus módon fejlődött. Amikor már elhatalmasodni látszott a ćacizás, Aleksandar Vučić köztársasági elnök megpróbálta megfordítani a ćaci eddig kialakult jelentését, így egy „I ja sam ćaci” feiratú pólóban jelent meg. Ebben a kontextusban a KIFORGATOTT GÚNYNÉV A GÚNYNÉV HELYETT metonímia van jelen, mivel Vučić szándékosan pozitív jelzőket kötött az alapvetően negatív jelentésű szóhoz. Ezt A KIFORGATOTT KIFEJEZÉS AZ EREDETI KIFEJEZÉS CÉLCSOPORTJA HELYETT metonímiaként tudjuk értelmezni, mivel Vučić szerint a kiforgatott kifejezés, vagyis a ćacik, a tanulni vágyó egyetemisták azok, akik valójában küzdenek a jövőjükért azzal, hogy tanulni szeretnének, nem pedig a kormányellenes egyetemisták, akik hónapok óta tüntetnek. Emellett ebben a mondatban is megjelenik a már említett GÚNYNÉV A CSOPORT HELYETT metonímia, mivel a ćaci a feliratban továbbra is a kormánypárti egyetemistákra vonatkozik, Vučić csupán új célfogalmat (jó dolog ćacinak lenni, mert ők azok, akik valóban a jövőjükkel foglalkoznak) szeretne csatlakoztatni a kifejezéshez. Az „i ja sam ćaci” mondat fontos eleme még, hogy a köztársasági elnök megpróbálta magát az egyetemisták közé pozicionálni. Vučić és a kormánypárti egyetemisták két közös dolgon osztoznak: magán a kormánypárton és a célon, hogy vége legyen a tüntetéseknek. Tekintve, hogy a Ćacilendben idővel nem csak egyetemisták táboroztak és az ellentüntetők száma is növekedésnek indult, a ćaci fogalom már nem egyezett meg a tanulni vágyó egyetemistákkal, így a következő következtetésre juthatunk: minden kormánypárti aktivista ćaci, de nem minden ćaci tanulni vágyó egyetemista. A ćaci jelentésének ezen legújabb bővülése tulajdonképpen újból A GÚNYNÉV A CSOPORT HELYETT metonímián alapul. Ebben az esetben, mivel Vučić azt mondta, hogy ő is ćaci, könnyebb a nagyobb csoport tagjaként, nem pedig mint tanulni vágyó egyetemistaként értelmezni. Ezáltal a következő metonimikus leképezés fogalmazható meg: A CSOPORT EGY TAGJA AZ ALCSOPORT HELYETT, ahol a köztársasági elnök a csoport (a kormánypárt) tagja, aki az alcsoport (a kormánypárt támogatói), vagyis a kormánypárti egyetemisták helyett szerepel.
A fogalom története újabb fordulatot vett, amikor Miloš Vučević, a Szerb Haladó Párt elnöke egy új elméletet közölt a nyilvánossággal a felirat készítőjével kapcsolatban. A politikus szerint a graffitit Marija Vasić, az iskola szociológiatanára és politikai aktivista írta fel azzal a céllal, hogy politikai lejáratókampányt tudjanak indítani a krománypárt ellen. A feltételezett kezdeményezés lényege, hogy a felirat által negatív színben tüntessék fel a kormánypártot és annak követőit, leginkább intellektuális szempontból.
A kormánypárt a ćaci kifejezéssel kapcsolatban taktikát váltott – míg az előző jelentésváltoztatás-kísérlet azzal a céllal jött létre, hogy pozitív fényben tüntessék fel a ćacikat, augusztus végére elfogadták, hogy a kifejezés végérvényesen negatív jelentéssel bír. Mivel már egyértelművé vált, hogy a narratívát a szó jelentésével kapcsolatban nem tudják kontrollálni, inkább a szó eredetére fókuszáltak. Az elmélet, hogy nem egy organikus módon létrejött jelenségről van szó, azaz, hogy nem egy valóban önkéntelenül, helytelen módon felírt mondat volt a ćacihullám kiváltó oka, hanem ez egy kiszámított és megrendezett esemény volt, lett a kiválasztott taktika. A narratívaváltás legfőbb célja, hogy elhitesse az emberekkel, hogy a ćaci fogalomnál nem az a fontos, hogy kikre vonatkozik, vagyis hogy ez egy degradáló kifejezés a kormánypárti egyetemistákra és a kormánypárt szavazóira, hanem, hogy milyen módon alakult ki. Ennek alapján, ha valaki meghallaná a ćaci szót, arra gondolna, hogy Marija Vasić ravasz és számító módon felírta a hibás szöveget az iskola falára, nem pedig arra, hogy egy valószínűleg kormánypárti aktivista tette ugyanezt, bármiféle komolyabb cél nélkül. Az elkövetőt illetően AZ ÚJ ELKÖVETŐ AZ ÚJ ELKÖVETŐNEK FELTÉTELEZHETŐ SZÁNDÉKA HELYETT metonímiát figyelhetjük meg, mivel a kormánypárt egyik fő célja, hogy ezt is megváltoztassa az emberek fejében. Az alternatív helyzetben magát a szöveg létrejöttét és annak körülményeit az A KISZÁMÍTOTT/ELTERVEZETT CSELEKVÉS AZ EREDETI CSELEKVÉS HELYETT metonímián keresztül értelmeznék. A jelentésváltoztatás fontos eleme továbbá a cselekvő célja is. Míg az eredeti elkövető célja csupán az volt, hogy egy üzenetet közvetítsen az épületet blokád alatt tartó diákoknak, addig az új jelentés már arra vonatkozik, hogy egy egész politikai mozgalmat indítson el. Ezt AZ ÚJ CSELEKVÉS CÉLJA AZ EREDETI CSELEKVÉS CÉLJA HELYETT metonímia képviseli.
A fogalom megjelenésének és fejlődésének folyamata is különböző, mert a kifejezés természetes módon, a tüntetők és az internet erejével terjedt el és jutott el oda, ahol most tart, míg a kormánypárt elmélete szerint mindez nem igaz és kizárólag a kormányellenes aktivisták terve alapján, mesterséges módon valósult meg. Ez az átkonceptualizálás AZ ORGANIKUSAN FEJLŐDŐ FOLYAMAT AZ ELŐRE ELTERVEZETT FOLYAMAT HELYETT metonímia által válik értelmezhetővé, tekintve, hogy a kormánypárt célja, hogy egy mesterségesen kontrollált folyamatot lássanak az emberek ahelyett, ami valóban történt.
4.1.2. SENDVIČARI
A sendvičari (magy. ‘szendvicsezők/szendvicsesek’) kifejezés nem a vasútállomáson történt tragédiával kapcsolatos tüntetések alatt jelent meg, viszont ebben az időszakban kapott nagyobb figyelmet.
A szó jelentése korábbról ered, amikor is Aleksandar Vučić köztársasági elnök párttalálkozókat szervezett az ország különböző pontjain. Ezekre az eseményekre autóbuszokkal szállították a polgárokat az egész ország területéről, enni- és innivalóért, valamint esetenként anyagi jutattásért cserébe. Az ilyen jellegű események egyik szimbólumává váltak az autóbuszok és a szendvicsek, amiket az utasok közt osztottak ki. Fontos megjegyezni, hogy az ilyen, a kormánypárt által szervezett eseményekre jellemzően kis falukból szállítottak rossz körülmények között élő egyéneket, akiknek egy szendvics is sokat jelentett és sokszor nem is tudták, hogy hova és miért mennek pontosan.
A tüntetések és demonstráció kitörésére a kormánypárt hasonló rendezvényekkel reagált. Először Jagodinán, majd Sremska Mitrovicán és Belgrádban kerültek megszervezésre a párt és a köztársasági elnök támogatását megcélzó események. Ezekre az összejövetelekre az előzőkhöz hasonló módon autóbusszal vitték a polgárokat és szendvicseket osztottak nekik útravalóként. Mivel ezek az események a tüntetésekre való válaszként jöttek létre, az odautaztatott, szendvicsekkel ellátott tömeg egyértelműen a kormány támogatóinak számított, mégha nem is tudta ezt mindenki. Az eseményeken készült interjúk sokszor arra mutattak rá, hogy sokan a napidíj és az étel miatt jöttek, néha azt se tudván, kit kell támogatniuk, azzal pedig végképp nem voltak tisztában, hogy amiben részt vesznek, az lényegében illegális. Ezek a történések és jelenségek alapján került be a köztudatba a sendvičari kifejezés. Míg az elején sokszor tényleg csak a szendvicsekkel lekenyerezett falusi szavazókat értették a sendvičari alatt, a tüntetések folyamán a fogalom bővülni kezdett. A kifejezés a buszokkal meetingekre utazó személyek mellett azokra is használatos lett, akik büszkén támogatják a kormánypártot. Mindezek fényében jelent meg az az asszociáció, hogy a szendvicsre gondolva nem az étel, hanem ebben a kontextusban a vezető párt által szervezett politikai megmozdulás van fókuszban. Ezt az A SZENDVICS A POLITIKAI ESEMÉNY, AMELYEN A SZENDVICSET OSZTOGATJÁK HELYETT METONÍMIA képviseli. Hasonló módon a szendvics hallatán maga a politikai esemény mellett az azon résztvevők is képviselve vannak, mint lekenyerezett támogatók. Ezt az A SZENDVICS A SZENDVICS FOGYASZTÓJA HELYETT metonímia mutatja. A legfontosabb metonímia itt magára a kormánypárt támogatására vonatkozik, mely szintén összeköttetésbe került a szendviccsel. Tekintve, hogy a politikai eseményen való részvételért, annak támogatásáért és a pártra való szavazásért szendvicset és pénzt kaptak az emberek, ez vált a szimbólumává ennek a jelenségnek. Az ezt képviselő metonímia a következő: A SZENDVICSEZÉS A POLITIKAI ESEMÉNNYEL KAPCSOLATOS POLITIKAI NÉZETEK (VÉLT) TÁMOGATÁSA HELYETT.
A ćaci megjelenése előtt mindenkire értették és ez így is maradt. Napjainkban, ha valaki sendvičarnak van titulálva, azont azt értik, hogy eladta magát a kormánypártnak, megvették a szavazatát és vakon követi a kormánypártot.
A sendvičari és a ćaci között az a különbség áll fenn, hogy a ćacit inkább a tüntetések és demonstrációk, valamint az egyetemisták keretei között használják. Amennyiben valaki nem támogatja a tüntetéseket, tanulni vágyik és hasonlók, ćacinak lesz titulálva. A sendvičarok már más kategória, ők a kormánypárt hívei és vakon követik azt, amit a tévében hallanak, járnak a párt által megrendezésre kerülő összejövetelekre és szendvicset fogyasztanak a buszokban.
4.2. AZ ÖSSZETARTÁS ÉS ELLENÁLLÁS FONTOSSÁGÁT HANGSÚLYOZÓ FOGALMAK
4.2.1. PUMPAJ
A pumpaj (magy. ‘pumpálj’) az egyetemisták által elindított tüntetéshullám talán legfontosabb szlogenje és egyben nyelvi szimbóluma. Az először egy koncert közönségének a buzdítására használt szó, az internet erejének hála, hamar megjelent a tüntetéseken szóban és transzparenseken is, mint bátorító rigmus. Ahogy haladt az idő, újabb rétege jelent meg a pumpaj jelentésének, mivel a kerékpározó egyetemisták szimbóluma lett a pumpa. Mindezek következtében a pumpaj az ellenállást támogatók fő szlogenje lett, melynek legfőbb jelentése a tüntetők bátorítása.
A kifejezés először 2022-ben terjedt el szélesebb körben, amikor egy turbo folk előadó kiabálta ezt egy koncert alkalmával, hogy bátorítsa a közönséget és fokozza a hangulatot. A videófelvétel gyorsan terjedni kezdett a közösségi felületeken, a tüntetések kezdete után nem sokkal pedig már ebben a kontextusban is megjelent. A 2025. február elsejei, három újvidéki hidat blokád alá vonó tüntetés folyamán egy fiatal felmászott egy buszmegálló tetejére és onnan kiabálta, hogy pumpaj. Az erről készült felvételek szintén elterjedtek az interneten és ettől a pillanattól fogva minden tüntetés fontos elemévé vált a kifejezés. Ez metonímián keresztül értelmezhető, mivel a ritmusverés és a pumpálás, mint fizikai gesztus között párhuzam vonható, tekintve, hogy az egyik cselekvés a másik cselekvésre utal. Amellett, hogy fizikailag a kézmozdulatok egyértelműen hasonlóak, mindkét cselekedet feladata, hogy fenntartsa az adott helyzet lendületét. A koncerten való ritmusverés csak fokozza a hangulatot, míg a kerékpározás esetén a kerék pumpálása újra alkalmassá teszi a járművet a közlekedésre és a kerékpáros újult erővel tud nekivágni az útnak. A pumpálás a ritmusverés helyett, vagyis EGY CSELEKVÉS A MÁSIK CSELEKVÉS HELYETT metonímia által konceptualizálható.
A pumpaj megjelenésének másik oka a tüntetésekre „zarándokló” egyetemisták és aktivisták, valamint a Strasbourgba tartó biciklitúra. Ennek következtében vált a kerékpárokhoz használt pumpa a tüntetések képi szimbóluma. Amellett, hogy a pumpaj a tüntetésekre buzdította a tömeget, ezáltal nem engedve, hogy a lelkesedés alábbhagyjon, a biciklipumpa a kerékpártúrák alapvető kelléke, pont, mint a lelkesedés. Ez metaforikus leképezésként jelenik meg, a biciklipumpa olyan, mint a tüntetők lelkesedése, elengedhetetlen ahhoz, hogy életben maradjon a mozgalom. A két fogalom funkcióját tekintve azonos: a hajtóerőt serkentő dologról van szó. Míg a kerékpárosok esetén a pumpa arra szolgál, hogy az esetlegesen leengedett gumit felpumpálják, és ezáltal folytathassa a kerékpáros a túrát, a tüntetések esetén már a lelkesedés újraélesztésére szolgált a pumpaj skandálása. Mindkét esetben ugyanazt tette, segítette a tüntetőket abban, hogy kitartsanak a céljukig való eljutásban, legyen az kerékpártúra vagy tüntetés. Ezt a jelenséget az A LELKESEDÉS EGY PUMPA metaforán keresztül tudjuk a legegyszerűbben értelmezni.
A kifejezés általánosan elismert jelentése egyértelműen a harc az elnyomó erőkkel szemben és annak fokozása, támogatása. Az előzőleg már definiált metonímia és metafora mellé még a pumpálás harc, valamint a pumpálás kitartás metaforákat is beiktathatjuk. . Ahogy már említettem, a pumpaj a kormányellenes tüntetők által használt rigmus, melynek célja, hogy fenntartsa a tüntetők lelkesedését és tovább buzdítsa őket az ellenállásra. A PUMPÁLÁS HARC metafora lényege, hogy a tüntetések, a polgári engedetlenségi mozgalmak és egymás támogatása a kormánypárt elleni harc mozgatórugója és lényege – leginkább ezekre gondolunk, amikor meghalljuk, hogy pumpaj. Már a tüntetések elején egyértelművé vált, hogy a célok eléréséhez sokáig és kitartóan kell különböző módszerekkel nyomást gyakorolni a kormánypártra, ezt a PUMPÁLÁS KITARTÁS metafora is mutatja. Amellett, hogy a pumpaj leginkább buzdító jellegű, egyben arra is utal, hogy ne feledjék el a tüntetők, miért kezdtek harcolni és tartsanak ki a céljaik mellett.
Az említett metaforák alapján az online térben a pumpaj az egyetemistákkal való szolidaritás és a támogatás jelképe lett, sokan ezzel fejezték ki a hozzájárulásukat és támogatásukat az egyetemisták küzdelméhez. A kifejezés megjelenése után nem sokkal egy másik jelentést is elkezdtek hozzá párosítani. A hétköznapi beszédben a pumpati (magy. ‘pumpálni’) ige felcserélte a tüntetni igét vagy ellenállást tanúsítani igei szerkezetet. Egyre többször lehetett hallani mondatokat, melyek jelentése az volt, hogy támogatják a demonstrációkat vagy épp részt vettek rajtuk, az ige mégis a pumpati volt, például: “Da li pumpate?” (magy. ‘Pumpáltok-e?’), ,,Idemo li da pumpamo?” (magy. ‘Megyünk-e pumpálni?’), ,,Pumpajte!” (magy. ‘Pumpáljatok!’). Tehát a jelentés amellett, hogy egy bátorító rigmus volt, idővel az ellenállás jelképe és saját igéje is lett.
4.2.2. NEĆETE NAS GAZITI
Az egyetemista-tüntetések egy fontos eleme a forgalmi csomópontok blokádjai voltak, melyek sok közlekedőt zavartak. Emiatt egyesek hirtelen felindulásból belehajtottak a tüntetőkbe autóval, így több komoly sérülést is okozva. Legtöbbször azonban a hatalom által megrendezett ellenakciókról volt szó, felbérelt személyek gázoltak bele a tüntetőkbe. Ennek apropóján született meg még a tüntetések kezdetén a Nećete nas gaziti! (magy. ‘Nem fogtok minket elgázolni/elütni!’) szlogen. A kifejezés, mely több transzparensen is megjelent, valamint a fizikai leszámolások elleni harcban segítette a tüntetőket, sokáig jelen volt a közösségi médián történő diskurzusokban.
A kifejezésnek van egy másik rétege is, amely fordításban is megjelenik – ,Nem fogtok minket eltaposni!. A szó szerinti értelmezés mellett, mely az autóval való gázolásra vonatkozik, ez a kifejezés átvitt értelemben az elnyomást is jelentheti. Tekintve, hogy a kormányellenes tüntetők nem kizárólag az újvidéki vasútállomáson történt tragédia miatt lázadnak, hanem a rendszerszintű problémák miatt vonulnak utcára, egyértelmű, hogy ez a szlogen a kormánypárt taktikájára vonatkozik. A tüntetések során az egyetemisták és a tanárok is több esetben szankciókkal találták szemben magukat, amelyeknek az volt a szándéka, hogy eltántorítsa őket a céljuktól. A szlogen lényege tehát, hogy ilyen módon is ellenálljon a kormánypártnak és taktikáinak.
A fent említett események fényében a ,Nem fogtok minket eltaposni!’ kétféleképp értelmezhető, metaforikusan és metonimikusan is. Az eltaposni a lábbal való taposást jelenti, mely átvitt értelemben az elnyomást jeleni. Ezt az ELTAPOSÁS ELNYOMÁS metaforán keresztül értelmezzük. A másik jelentésváltozat már a járművel való gázolásra vonatkozik, itt az EGY CSELEKVÉS A RENDSZERSZINTŰ CSELEKVÉS HELYETT metonímia által konceptualizáljuk.
4.2.3. DINSTAJ
Jovo Bakić szociológus az N1 egyik műsorában a következőket mondta:
13-godišnja govedina skuvana, još je žilava i tvrda, mora da se dinsta. I ona će se dinstati. To mu treba odmah reći. Ovo nije kraj. Ovo je početak. Početak dinstanja. Dakle, dosad je kuvano, a sad se dinsta. Malo ulja, malo vode. I to će tako biti. (magy. ‘Megfőtt a 13 éves marhahús, de még kemény és rágós, dinsztelődnie kell még. És dinsztelődni is fog. Ezt azonnal meg kell neki mondani. Ez nem a vég. Ez még csak a kezdet, a dinsztelés kezdete. Tehát eddig főtt, most dinsztelődni fog. Egy kis olaj, egy kis víz. Így lesz ez.’)
Ez a kijelentés a közösségi média oldalain gyorsan terjedt és nagy port kavart. A képletesen megfogalmazott szöveg a kormánypárt működésére vonatkozik, arra, hogy az eddigi kormányellenes zavargások csak „megfőzték” a kormányt, de most úgymond alacsony lángon kell hagyni, hogy a saját levében főjön, ezzel arra utalva, hogy a kormányellenes tüntetések hosszú ideig fognak folyamatos nyomást gyakorolni a hatalmon lévő pártra és annak vezetőire egészen a széthullásig.
Ennek a kifejezésnek az értelmezése teljes mértékben metaforán keresztül történik. A dinsztelés, mint folyamat több összetevőből áll, ahogy azt Jovo Bakić is elmondta. Az ide tartozó elemek maga a marhahús, annak eredeti, kemény állaga, majd megpuhulása és a dinsztelést végző egyén. Ezek az elemek a következőképp képeződnek le: A KORMÁNY A MARHARÚS, mivel a tüntetők célja annak leváltása. A dinsztelés lényege, hogy hőkezelés hatására a már megfőtt étel puhábbá, fogyaszthatóbbá váljon, főleg hús esetén. A már megfőtt hús még rágós, ehetetlen, pont, mint a kormány – még nem adja meg magát, szükség van a folyamatos nyomásgyakorlásra, vagyis dinsztelésre, ezt A KORMÁNY ÁLLAPOTA A TÜNTETÉSEK KEZDETÉN A KEMÉNY MARHAHÚS metafora mutatja. Amennyiben elég sokáig tart maga a dinsztelés, a hús, vagyis a kormány megadja magát, ezt a A KORMÁNY HATALMÁNAK A FELADÁSA A HÚS PUHULÁSA metafora által értelmezzük. A dinsztelés, vagyis a kormányra való nyomásgyakorlás elkövetői a tüntető egyetemisták és polgárok, ez A TÜNTETŐ TÖMEG A SZAKÁCS metafora. Végül pedig maga a dinsztelés AZ ELLENÁLLÁS DINSZTELÉS metafora által értelmezhető.
4.2.4. KORUPCIJA UBIJA
A korupcija ubija vagyis a korrupció öl szlogen szintén a tüntetések legelején jelent meg. A Ruke su vam krvave! (magy. ‘véresek a kezeitek’) kifejezéshez hasonlóan ez is arra a feltételezésre alapszik, hogy az újvidéki tragédia legfőbb kiváltója a korrupció és annak következményei. Ennek hatására jelentek meg a korupcija ubija transzparensek, azt az üzenetet hordozva, hogy a korrupció miatt elhanyagolt infrastruktúra komoly veszélyekkel fenyeget. Nem csak arra hívja fel a figyelmet, hogy a korrupció illegális és egy demokratikus társadalomban nincs helye, hanem arra is, hogy az országunkban ez már emberéletekbe került. Az egész mondat metaforaként, pontosabban megszemélyesítésként értelmezhető, mivel maga a korrupció, mint fogalom nem tud ölni, vagy bármilyen cselekedetet végrehajtani. Ebben az esetben az A KORRUPCIÓ SZEMÉLY, illetve specifikusabb szinten A KORRUPCIÓ GYILKOS metafora képviseli a megszemélyesítést. Ezen belül található még egy metonímia is, melynek lényege, hogy nem maga a korrupció jelenléte öl, hanem a halálesetek a korrupt politikusok cselekedeteinek a következményei. A korrupció, mint jelenség áll a korrupt politikusok cselekedetei helyett, így ezt A JELENSÉG A CSOPORT CSELEKEDETEI HELYETT metonímián keresztül tudjuk értelmezni.
4.2.5. MAŠINCI PROTIV MAŠINERIJE
A mašinci protiv mašinerije (magy. ‘gépészek a gépezet ellen’) transzaprensfelirat a blokádok elején jelent meg, amikor is a Belgrádi Egyetem Gépészeti Karának hallgatói blokád alá vonták a Kar épületét és ezzel ellenállást tanúsítottak. A kifejezésben egy metafora és egy metonímia található. A mašinci vagyis gépészek metonimikusan értelmezhető, mivel a szó nem az össszes gépész végzettségű egyénre vonatkozik, hanem kizárólag azokra a gépészhallgatókra, akik aktívan részt vesznek a tüntetéseken. Az AZ EGÉSZ CSOPORT EGY ALCSOPORT HELYETT metonímia ezt képviseli. Az ide tartozó metafora, ami a mašinerija kifejezésre vonatkozik már korábban is megfogalmazásra került Kövecses Zoltán által a ,,Metaphor: A Practical Introduction” című munkájában (Kövecses, 2010., 159-161.). Ebben az esetben a vezető pártra, mint egy egységre vonatkozik a gépezet kifejezés, a mašinerija szó tehát AZ ABSZTRAKT KOMPLEX RENDSZEREK GÉPEK metafora által értelmezhető.
4.2.6. 16 MINUTA ZA 16 UGAŠENIH ŽIVOTA
Az újvidéki tragédia legfőbb következménye a 16 áldozat tragikus halála, amit a tüntetők nagyon fontosnak tartottak kiemelni. A tüntetések kezdete után nem sokkal elindultak az először 15, majd az utolsó áldozat halála után a 16 perces csendek, amikor is a tragédia megtörténtének idejétől kezdve 16 teljes percig leálltak a városok Szerbia szerte. A tüntetők blokád alá vonták a fontos közlekedési csomópontokat és az a 15 és 16 perc a megemlékezésé volt. A 16 minuta az 16 ugašenih zivota (magy. ,‘16 perc a 16 kioltott életért’) mondat ennek a szimbóluma. A legszembetűnőbb és legismertebb metafora az életre vonatkozik, amikor is az valamilyen lángként kerül konceptualizálásra, ezzel együtt az élet egy ki- vagy eloltható dolog. Ezt az AZ ÉLET EGY LÁNG metafora képviseli. Itt azonban metonímiák is találhatóak, elsősorban az élet szónál. A 16 élet ebben az esetben az életet élő emberek helyett fordul elő, tehát a AZ ÉLET AZ ÉLETET ÉLŐ SZEMÉLY HELYETT metonímián keresztül értelmezzük. A kioltott élet is hasonló, ebben az esetben azonban a kifejezés magára a tragédiára utal, ebből következik, hogy itt a HALÁLESETEK A HALÁLESETEKET OKOZÓ TRAGÉDIA HELYETT metonímia van jelen. Az utolsó két metonímia a 16 percre vonatkozik. A 15, majd 16 perces csendek a tragikusan elhunyt áldozatokra való megemlékezés céljából jöttek létre és ők képviselik a gyász egészét. Ezt a MEGEMLÉKEZÉSI EPIZÓDOK A TELJES GYÁSZFOLYAMAT HELYETT metonímián keresztül értelmezhetjük. Az utolsó ide tartozó metonímia arra vonatkozik, hogy a 16 perc a 16 áldozatot képviseli, amit az A PERCEK SZÁMA AZ ÁLDOZATOK SZÁMA HELYETT metonímia magyaráz.
5. ÖSSZEFOGLALÓ
A dolgozat a szerbiai egyetemista-tüntetések alatt megjelent, azt képviselő fogalmak és szlogenek kognitív nyelvészeti elemzésével foglalkozik. Célja, hogy a történések tükrében vizsgálja a tüntetők által létrejött fogalmak jelentésváltozásait és azoknak kognitív nyelvészeti hátterét. Ehhez a fogalmi metafora és fogalmi metonímia elméletei kerültek alkalmazásra.
A nyolc fogalom két csoportba osztható: az első csoport a kormánypárti csoport elnevezéseivel foglalkozott, ide két fogalom tartozik: a ćaci, mint a dolgozat központi fogalma tartalmazza a legtöbb metonímiát, melyeken keresztül végig lehet kísérni a láncszerű jelentésváltozásokat. A másik ide tartozó fogalom a sendvičari, melynek elemzése során szintén metonímiák jelentek meg, viszont kisebb számban.
A másik csoportba azok a fogalmak tartoznak, melyek az összefogás és az ellenállás fontosságát hangsúlyozzák. A hat kifejezésből összesen öt tartalmaz metaforát és metonímiát egyaránt, egy esetben pedig csak metafora van jelen. A pumpaj és a Nećete nas gaziti esetén metafora és metonímia is jelen van, valamint fontos kiemelni, hogy mindkét fogalom valamilyen fizikailag is megmutatkozó jelenségre utal – az előbbi a pumpálás mozdulatsoraira, míg a Nećete nas gaziti az emberek gépjárművel való elgázolására vonatkozik. A Korupcija ubija az egyetlen fogalom, ahol megszemélyesítés jelent meg a metonímia mellett, ami szintén metaforikus jelenség, a dinstaj pedig egyedülálló a többi fogalommal szemben, mivel kizárólag fogalmi metaforák szükségesek az értelmezéséhez. A 16 minuta za 16 ugašenih života mondat volt az elemzésre kerülő nyolc fogalom közül az egyetlen, amely az ÉLETET mint forrástartományt tartalmazza egy metaforán belül.
Összegezve az elemzés eredményeit, a fogalmi metonímia jelentősen több alkalommal jelent meg, mint a fogalmi metafora. Az esetek többségében ez annak tudható be, hogy ezek a fogalmak csoportokra vonatkoztak és a rájuk való hivatkozás során metonímiák kerültek használatra.
Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a fogalmak fejlődése szoros összekötettésben áll a közéleti történésekkel és a politikai diskurzussal. Organikus módon, az emberek közös erejével többnyire spontán alakultak ki a mára már mindenki által ismert fogalmak, melyek alappillérei a tüntetők kommunikációjának.
COGNITIVE LINGUISTIC ANALYSIS OF THE EXPRESSIONS REPRESENTING THE STUDENT-LED PROTESTS IN SERBIA
The subject of this paper is the analysis of the expressions that emerged during the student-led protests as a result of the tragedy at the Novi Sad Railway Station in November of 2024. The content that is analyzed here consists of the most popular slogans and concepts used during the protests, which were collected from social media platforms. The goal of this paper is to approach these expressions from a cognitive linguistic standpoint and to establish in what ways they contain metaphors, metonymy and other tools. Another goal is to take a look at the temporal connections and development of said slogans and concepts.
The paper aims to establish through what kind of cognitive linguistic tools can the meaning of the analyzed slogans and notions be explained. Because the protestors did not express their opinions directly, rather through transferred meaning and referring to other phenomena, besides metaphor, metonymy was the most prominent tool for the expression of their true opinions. These mechanisms enabled protestors to draw attention to the importance of perseverance and cohesion in these times as well as resistance, oppression, justice and accountability.
This paper is relevant for the reason that it attempts to approach the basic notions of this intense political discussion from a cognitive linguistic standpoint.
Keywords: Serbian protests, slogans, cognitive linguistics, metonymy, metaphor
IRODALOM
Cuyckens, H., & Geeraerts, D. (Eds.). (2007). The Oxford handbook of cognitive linguistics. Oxford University Press.
Kövecses, Z., & Benczes, R. (2010). Kognitív nyelvészet. Akadémiai Kiadó.
Kövecses, Z. (2010). Metaphor: A practical introduction (2nd ed.). Oxford University Press.
Lakoff, G., & Johnson, M. (1980). Metaphors we live by. University of Chicago Press.
Lakoff, G. (1987). Women, fire, and dangerous things: What categories reveal about the mind. University of Chicago Press.
Langacker, R. W. (1987). Foundations of cognitive grammar: Vol. 1. Theoretical prerequisites. Stanford University Press.
Rao, V. C. (2021). Cognitive linguistics: An approach to the study of language and thought. URL: https://www.researchgate.net/publication/350793950_Cognitive_Linguistics_An_Approach_to_the_Study_of_Language_and_Thought (utolsú megtekintés: 2025.11.05.)
Talmy, L. (2000). Toward a cognitive semantics (Vols. 1–2). MIT Press.